Hogyan viselkedjek amikor egy ismerősömmel most találkozom először mióta elveszítette az édesanyját?
Pont mához egy hétre találkozunk. Felnőtt. Én is felnőtt vagyok, de fiatalabb valamennyivel.
Nagyon jó ember, ugyanakkor érzékeny is (nem negatívan értve). Hogyan viselkedjek, mit (ne) mondjak/tegyek, hogy nehogy megsértsem teljesen akaratomon kívül is az érzéseiben?
Hogy kérdezzem meg azt, hogy van? Hogy tudassam vele finoman, hogy amiben tudok segítek - ha kell meghallgatom, ha konkrétan tehetek érte valamit, akkor azt is megteszem? Ha esetleg elsírja magát a személyes találkozáskor, ami ez esetben érthető, hogyan kezeljem a helyzetet - pl. odaléphetek, hogy megöleljem és várjak szó nélkül, hogy megnyugodjon? Így érezné, hogy vele vagyok, mégse kezdek el okoskodni, meg vigasztalni sem a legjobb szavakkal. Segítsetek, kérlek. Nem akarok bunkó lenni, nem akarom megsérteni főleg ebben az időszakban akaratlanul sem.
Szerintem nyilvánítsd ki részvétedet, és majd ő eldönti akar-e róla beszélni. Nem kell megkérdezni, hogy van, hiszen ez elég nyilvánvaló.
Ugyanúgy viselkedj vele, mint általában. Ha elsírja magát, megkérdezheted, hogy szeretne-e beszélni róla.
mondd meg, hogy hallottad a szomorú hírt, és nagyon sajnálod, vagy vele érzel,
és biztosítsd, hogy számíthat rád, szóljon, ha segíthetsz valamiben.
Ennyi. Ezzel nem vagy erőszakos.
Innentől rajta múlik, hogy elengedi-e a füle mellett, vagy kiönti-e a lelkét, vagy kér-e segítséget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!