Minden csaladtagot 6 honapig kell gyaszolni? ! Vagy a gyasz kozben hordhatok szurke esetleg sotet ruhakat is nem pont feketet? !

Nekem kereszt szülőm halt meg eddig sajnos, és "szerencsére", a temetésén feketében voltunk, utána a közeli család hordott feketét egy hétig, a lánya csak egy fekete szalagot. És nem a ruhája alapján ítélték meg őket, hogy nem gyászolnak.

Ha fáj, és hiányzik, akkor a pirosban is fog, és a feketében is. Mon a fekete a hagyomány... És minden ember maga dönti el, hogy mit tart meg belőle.

Én inkább egy kis gyász-szalag viselését javaslom, addig,ameddig gondolod. De kit érdekelnek ilyenkor a szokások, meg hogy ki mit mond? A fájdalom a gyász a Tied, és Neked kell vele megküzdened, nem vállalja ét az, aki megszól, hogy hogy viselkedsz, milyen ruhában vagy.

Ezek a "jelzések" annyira jelentéktelen dolgok, ennyi erővel én egész életemben viselhetnék két szalagot. Én mindkét halál után röviddel már elmentem egyetemre, dolgozni, társaságba is, igen, vállalom, el akartam nyomni a gyászt, mert ha teljes erővel rámzúdul és csak otthon ülök, bediliztem volna, és nem bírtam volna elviselni. Senki nem szólt meg érte, így is tudták, hogy az őrület kerülget.

Ha egyébként nem jársz feketében, szerintem a temetés után már nem "kell" viselned. Még ha hupisárgát veszel is fel, a gyász a lelkedben van - és jogod van nem folyton erre emlékeztetni magad, jogod van megpróbáni elfelejteni, mert a gyászra nincs más vigasz, csak a figyelemelterelés... :( (Illetve a kedves emlékek felidézése az elhunytról - de azt se lehet a végtelenségig)

Nálunk erdélyben (városon és falun egyaránt) az a szokás hogy csak a szűk család gyászol. A férjet egy évig gyászolja az asszony akkor feketében, sötétkékben, barnában jár, a "gyerekek" fél évig hordják a gyászt (és ez nem függ attól, hogy ki mennyire érzi át vagy nem).

Amennyiben a férj/feleség közeli hozzátartozója gyászol, úgy nekünk sem illik esküvőre és más vidám mulatságba menni (tekintve, nekünk hogy esne mindez fordított helyzetben) fél évig. A meghívók elutasítását teljesen természetesen fogadják.

Nekem januárban halt meg a nagytatám, akit nagyon szerettem és egy házban is éltünk, így nagyon sokszor eszembe jut. Én kb 6-7 hétig jártam csak feketében. Nem azért mert kell vagy nem kell, hanem egyszerűen azért mert nem éreztem jól magamat színesben. A színeket azért általában a jókedvvel, vidámsággal kötik össze, és szerintem ha az embernek nem jó a kedve, vagy fájdalma van ösztönösen nem öltözik virítós színbe. Ahogy enyhül a fájdalom, vagy talán nem is ez a helyes kifejezés, ahogy egyre inkább képes az ember a szerettét elengedni, majd jobb lesz egy kicsit a kedve, és ösztönösen kicsit jobban nyúl más ruhák felé is. Nálam legalábbis így volt. De az édesanyám pl még most is csak feketét hord, neki úgy a jó.

De vannak olyan napok amikor felkelek és eszembe jut és rosszabb lesz a kedvem, akkor előfordul, hogy csak feketébe öltözök megint. Mert akkor az tükrözi a hangulatomat.

"Nálunk az a szokás hogy csak a szűk család gyászol. A férjet egy évig gyászolja az asszony feketében, a "gyerekek" fél évig hordják a gyászt (és ez nem függ attól, hogy ki mennyire érzi át vagy nem)."

"Amennyiben a férj/feleség közeli hozzátartozója gyászol, úgy nekünk sem illik esküvőre és más vidám mulatságba menni (tekintve, nekünk hogy esne mindez fordított helyzetben) fél évig. A meghívók elutasítását teljesen természetesen fogadják."

Nálunk a családban ugyanez a szokás.

De példáúl Zita az utolsó magyar királyné egész életében gyászolt. A király(IV.Károly) 1922-ben halt meg, a krályné 1989-ben.Zita egész idő alatt 1922-1989 feketében járt.