Kinevetsz, röhögsz másokon, ha pórul járnak?

Még szép, persze csakha vicces az eset. Önmagában az, hogy elesik valaki nem túl nagy kunszt. És fordított esetben meg engem nevetnek ki, szóval nincs lelkiismeret furdalásom se.

ki hát :D

csak akkor ha utálom azt a vkit

ha vicces, akkor igen. Nincs ebben semmi rossz, oldja a feszültséget. Magamon is tudok röhögni, ha elesek.

igen :)

Ha látom, hogy nem komoly, akkor igen. Egyszer elesett egy bácsi bicajjal, elgurultak a csomagtartóból a narancsai. Volt barátommal odarohantunk segíteni, láttam, hogy semmi komoly. Ahogy továbbment, annyira ellenállhatatlan röhögőgörcs jött rám, fél óráig nevettem:D Én is szoktam hasonló bénaságokat csinálni, pl. egyszer bicajjal nekimentem egy autónak, és leesett a rendszámtáblája. Kijött a fazon, akié volt a kocsi, mondtam, hogy elnézést, mondta, hogy ezt nézheti... A mai napig, ha eszembe jut ez a történet, nevetnem kell:D

Csak ha megérdemli és vicces. Nem vagyok amúgy kárörvendő.

Ha eltanyázik, akkor nem, inkább felsegítem. Ha jóban vagyok a "bénázóval", akkor egy kis nevetgéléssel oldom a helyzetet, de nem kiröhögöm.

Ha ismerősöm persze hogy kiröhögöm ha vicces. Ha ő nevetne rajtam, én nem sértődnék meg, sőt örülnék hogy jó pillanatot szereztem neki :D . Viszont ha idegen ( pl az utcán ) történik szerencsétlenség, ami vicces, csak halkan röhögök, nehogy meghallja. Nekem sem esne jól ha egy vadidegen röhögne rajtam.