Karácsony, avagy tényleg a szeretet ünnepe?
Inkább stresszeljünk fél honapon át, vajon örülni fog-e az ajándéknak amit vettem neki?!
Ahogy közeledik az ünnep, mindig elgondolkodom rajta, miért kerekítünk ennyire nagy dolgot ennek? Abban a tudatban éltem, hogy csak nálunk van ennek divatja, hogy ajándékokkal árasztjuk el szeretteinket, de tévedtem. Megnéztem mi a helyzet nyugaton, hát ott se különb a helyzet, igaz ott az emberek nagy része "jólétbe születik". Miért nem január 6.-án ünnepeljük ennyi erővel? Le merem fogadni, társadalom fele nem is tudja minek az ünnepe ez, kivétel természetesen a keresztények. Szép-szép, kellemes ünnep. Talán nem is az a pillanatot élvezik az emberek hogy ünnep, hanem hogy 2 hétig rohangál egyik hipermárketből a másikba és nem tudja eldönteni mire költse "általában" nehezen megtakarított pénzét. Eljön a pillanat, mikor az egész rokonság összegyúlik 1 helyen, majd egy finom ebéd/vacsora elfogyasztása után meg ajándékozzák egymást. Ilyenkor jön az, hogy "Jajj ez biztos drága volt!", meg hogy "Jajj de köszönöm szépen!" miközbe a szekrénybe ott lapul a már tavajról is megmaradt ajándék. Rengetek edénykészlet, evőeszközök, italok stb. Persze gyerekekre nézve más a helyzet, hisz ők mindig örlnek egy játéknak. Léteznek kreatív emberkék is, akik esetleg saját kező, illetve általa megálmodot egyéni és különleges ajándékkal lepi meg az embert aminek nem a vagyoni érteke magas. Mindenki bőszen figyel, Ki és Kinek mit vett ajándékbe és az mennyibe került. Utána jön a szégyenkezés magadba, hogy "Az Én ajándékomnak biztosan nem teljes szívből örül, hisz nézd meg mit kapott a Magditól!". Egész este csak rosszul fogja magát érezni emiatt. Nagyszülők esetében gondolom ez már nincs így, hisz rengeteg karácsonyt megéltek már ezer más bajuk van azon kívül hogy idegeskedjenek az ajándékokon.
Miért nem lehet azzal bőven beérni, hogy együtt a rokonság és egy kellemes estét töltünk el egymással, eszünk-iszunk, nosztalgiázunk, stb.? Másnap már alig várjuk hogy megkapjuk a januári fizetésünk. Nagyvárosokban is ott a több ezer díszkivilágítás, nagy teljesítményű égök stb., miközben ennek a finanszírozási árát értelmesebb dologra is költhetnék. Rengetek hajléktalan ott fagyoskodik a városba, legalább télire biztosítanának nekik valami fűtött helyet napi szintű élelmiszer ellátással. Legyen 1 darab szépen feldíszített fenyő a város legforgalmasabb helyén és érjék be ennyivel. Mivel lenne rosszabb ezzel a városnak? Hisz ez csak a körítés. Szeretném megkérni a kedves olvasókat, írják le saját véleményüket Karácsonnyal kapcsolatban, illetve, hogy milyen módon töltik el az ünnepeket!
hát sajnos én is úgy élem meg a karácsonyt ahogy te leírtad
egyetértek veled, bár sajnos kicsit utópisztikus az elképzelésed arról, hogy kéne másként csinálni, egy olyan világban ahol mindent a pénz irányít
szerintem sok sok évtizednek kell még eltelnie ahhoz, hogy az ember rájöjjön, hogy mennyire szétbarmolta a világot és változtasson
ugyebár nem csak én gondolom úgy, hogy előbb utóbb az emberiség visszatér Istenhez, avagy visszamászik a fára
Na, most már mondanom kell erre a sok hülye karácsonyi kérdésre valamit.
Az, hogy a szeretet vagy az ajándékok ünnepeként tartod-e meg, csak rajtad múlik. Azért, mert te egy fél hónapot stresszelsz, meg van hatmillió edényed a szekrényben, nem mindenki ilyen. Örülj annak, ha kaptál valamit, akinek meg nem tetszik az ajándék, tudjon rá, azzal minek törődsz?
Ne rohangálj két hétig a hipermarketekben, ne költsd el a pénzed és ennyi. Vegyél mindenkinek egy darab karácsonyi gyertyát, és mondd meg, hogy te idén a szereteted adod.
Nem értem miért kell minden évben túlmagyarázni és erkölcsi magaslatokba emelni az ajándék kérdését. Akinek ez a legfőbb gondja, az tudjon rá. Ha neked nem, akkor örülj neki, és cselekedj az elveid szerint. A fa alá vegyél egy képet a hajléktalanokról, akiket betakartál azzal a takaróval, amit az ajándékokra szánt pénzből vettél.
Én sem csinálok ebből drámát, te miért nem tudsz a magad módján az elveid szerint ünnepelni?
Mi néhány éve tartottunk 1 "családi tanácskozást". Pontosan ezt a kérdést vetettük fel, hogy mindenkinek megvan a családunkban mindene. Senkinek nincs szüksége 4-5 kávéskészletre/vasalóra, stb. A ruházatban/parfümben meg nem biztos, hogy eltaláljuk a másik ízlését. Ráadásul állandóan azon agyalni, kinek, mit vegyünk, míg aki meg kapja jó képet vág hozzá, és közben azon gondolkozik, kinek tudná tovább ajándékozni az éppen kibontott ajándékot.
Szóval megbeszéltük, hogy a felnőttek jelképes ajándékot kapnak. Pl. mécsestartó, konyharuha, stb.
A nagymamám és a nagynéném csinálja a családi ebédet. Tőlük ez az ajándék. (Mind2 nyugdíjas, nem éppen vannak eleresztve pénzzel.)
És csak a gyerkőcöknek van a fa alatt ajándék. Illetve anyukámnak szoktam ajándékot venni, meg a nagymamámnak. De nekik se viszem túlzásba. (Legutóbb pl. kiváltottam neki 1 havi gyógyszerét. Arra úgyis szüksége van, és anyagilag kis könnyebbséget jelentett neki.)
És azóta egészen nyugodt a rokonság, ráadásul senki nem meríti ki a pénzügyi keretét.
Azóta a barátnőimmel is bevezettük ezt, és nagyon jól működik.
Emlékszem, általános iskolás negyedikes voltam. Kellett írnunk 1 fogalmazást arról, hogy kinek mit jelent a karácsony, miért várja az ünnepet. (17évvel ezelőtt volt.) Az egész osztály arról írt, hogy várja az ajándékokat, amit a legtöbben fel is soroltak.
Én voltam az egyetlen, aki arról írt, hogy azért várom a karácsonyt, mert az egész család együtt van a családi ebéden.
Az osztályfőnöknek annyira tetszett, hogy felolvasta az osztály előtt, aztán a tanáriban is. Végül az 5ös mellé még egy igazgatói dícséretet is kaptam...
Pedig akkor még nem volt ennyire fogyasztói társadalom, mint most.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!