Mi tudsz a gésákról?

Tradicionális japán táncokat tanulnak, kimonót viselnek (ez nagyon szigorúan meghatározott dolog, meg van határozva, ki milyen kimonót vehet fel, hová, mikor, stb.), tudnak nagyon sok japán éneket, verset, társasjátékot. Régen vagy hozták a lányokat a gésaházakba, vagy beleszülettek a gésacsaládba. 6 éves, 6 hónapos, és 6 napos korban kezdték meg a tánctanulást (Japánban a 6-os szám jót jelent), 11 évesen már tanoncok lettek (azaz maikók), 15-16 évesen már gésák. Ma 15 évesen lehet leghamarabb elkezdeni a tanonckodást (egy gésaházba költözik be a tanonc), 20-21 évesen lesz a tanonc gésa. A képzés (meg a ruhák és az ellátás) komoly összeget tesz ki, ezért a gésa az első 5 évben még a gésaházban laik, és a keresetével törleszti azt az összeget, amit a tanonckodása alatt ráköltöttek.

Egy olyan elegáns vacsora, ahol gésák is táncolnak, borzasztó sokba kerül (ebben minden benne van, tehát a gésák bére is), ezért a gésák egész jól keresnek.

Ajánlott irodalom:

-Mineko Iwasaki, Rande Brown: A gésák gésája

-Liza Dalby: Gésák

-John Gallagher: Gésák - A hagyomány, az elegancia, és a művészet világa

Eltűnt a hozzászólásom amelyet Júl. 9-én írtam: vagy én nem találom, vagy valaki jelentette, de az is lehet, hogy a rendszer törölte mert linkeltem a gésás honlapom címét.

Mindegy, nem számít, nem vagyok lusta újból leírni...

Mielőtt bárki bármit is mondana a gésákról, hogy ku*vák-e vagy sem, előbb bele kellene tekinteni egy kicsit a múltba, a japán kultúrába, ahhoz hogy megértsük miért jöttek létre és miért is léteznek még ma is.

(Nagyon hosszú lenne leírni a történetet, ezért csak rövidre fogom).

Köztudott, hogy Japán nagyon szigorúan ragaszkodott a szabályokhoz és hagyományokhoz. Régen, a házasságok többsége érdekből köttetett meg és házastársak közti testi kapcsolat csupán az utódok nemzésére szolgált. Ha a férj egy kis romantikára vágyott és volt elég pénze hozzá, akkor kurtizánokhoz fordult. A feleség helye viszont otthon volt, ő gondoskodott a pénzügyekről, a gyerekek neveléséről és a háztartásról. Férj és feleség szinte sosem ment el együtt szórakozni, oly módon ahogy mi európaiak tesszük (kiruccanás a diszkóba, bálba, moziba, stb.) A japán ember nagyon szereti a vendégeket, terített asztalnál üzleti ügyeket megbeszélni, de nem szívesen hívja meg vendégeit a saját otthonába, hanem inkább elviszi őket egy teaházba, ahol művelt és szellemes nők gondoskodnak a jó hangulatról, a szórakoztatásról- ezek a gésák. A fent említett családi rendszer miatt jöttek létre a gésák. Míg a feleség komoly és legfőbb gondja a család ellátása, addig a gésa egyesít magában mindent, amit egy ideális nőtől elvárnak. Szép, szellemes, tájékozott politikában, irodalomban, közgazdaságban, hagyományos művészetekben.

Mivel egy időben az egyes gésák és a kurtizánok munkaköre kezdett összemosódni, a japán kormány szigorú szabályokat és törvényeket hozott létre, amelyek segítettek abban, hogy a gésa megmaradjon a puszta szórakoztatásnál, a kurtizán pedig a saját munkájánál. Jóval később, pár száz év után, 1957-től tilos volt a prostitúció Japánban. Addigra a kurtizánok lassan eltűntek, viszont a gésák azóta is jól megvannak, igaz már nem olyan nagy létszámban- szerintem elgondolkodtató tény, ugye?..