Amikor az étteremben leadod a rendelést a pincérnek, ha úgy kezded "Lesz egy..." az valóban nagyon nagy udvariatlanság?

Szerintem nem. Nem ezen a szófordulaton múlik, hogy valaki udvarias-e. Ez olyan mint a magázás és tegezés. Magázva is lehet valaki bunkó és tegezve is lehet tisztelettudó.

Ráadásul, sokszor a pincérek is használják, pl. lesz-e még valami, vagy ha többen vannak egy társaságban és valaki nem rendelt még, akkor hogy önnek/neked mi lesz, stb.

A „lesz egy” szófordulatnak van egy olyan íze, hogy semminek nézed a pincért és a szakácsot, semmibe veszed a munkájukat. Az étel nem csak úgy „lesz” az asztalodon magától, hanem a pincér adja le a rendelést, a szakács elkészíti és a pincér kihozza. Az étel nem csak úgy lesz, hanem elkészítik és felszolgálják neked.

Ha vendégeket hívsz ebédre és a sóra van szükséged, akkor sem azt mondod, hogy „lesz a só.”, hanem azt, hogy pl. „kérem a sót!”. De még ennek is van egy parancs íze, így még udvariasabb kérdőmondatot faragni belőle: „elkérhetném a sót?”, vagy „lennél olyan szíves és ideadnád a sót?”. Akkor is roppant udvariatlan a „lesz a só”, ha amúgy te vagy a házigazda és a só tulajdonképpen a te tulajdonodat képezi. Vagy gondolj bele, mennyire tartanád udvariatlanságnak, ha valaki nem azt mondaná, hogy „ne haragudj, kérhetnék tőled egy papírzsebkendőt”, hanem azt, hogy „lesz egy papírzsebkendő”. Nem azt válaszolnád-e az illetőnek, hogy örülsz, hogy lesz neki papírzsebkendő, mert így nem neked kell adnod?

Amúgy a másik fél oldaláról is van ebben némi modortalanság. Sőt, sejtésem szerint alapvetően innen jött maga a kifejezés, bár nem a vendéglátásból, hanem a kereskedelemből és a megszólítás problémájából. Jön egy nagyon fiatal vevő és azt mondja „Jó reggelt, kérek egy kiló kenyeret”. Remek. De ebből nem derül ki, hogy tegeződünk vagy magázódunk. Mit kell itt kérdezni? „Kér még valamit?”, „Kérsz még valamit?”. Mégsem fogok – gondolja az 50 éves, nem túl motivált eladó – felnőtt létemre egy gyereket magázni. De a párttitkár elvtárs édes kis csemetéjét sem akarnám letegezni, még a végén megütöm a bokámat, és ki tudja, hogy ez a gyerek nem az-e. Valami passzív kérdést kellene feltenni. Gondolja mindezt az eladó és – nem jutván eszébe az „adhatok még valamit?” megoldás – felteszi a sem nem magázódó, sem nem tegeződő kérdést: „Lesz még valami?”. Na, szerintem ilyenkor nem annyira modortalanság azt mondani, hogy „igen, lesz még három zsemle is”. Bár udvarias ember a modortalanságra sem modortalansággal válaszol, így ott is szebb azért, inkább úgy fogalmazni, hogy „igen, kérek még három zsemlét is.”

5

Tekintve, hogy nem a bunkó vendéglátókról szól a kérdés ez meg amúgy is relatívizálás.

Évek óta ezt mondom mindig :

" Legyen kedves hozni ......köszönöm ".

Nagyon jó a fogadtatás és volt,amikor szólt,hogy ez vagy az az étel nem friss, nem ajánlja.

Amikor fizetek, akkor :

" Tessék, a többi az Öné és köszönöm .."

Az udvariasság ingyen van és csodákat tesz. Sosem volt gondom pincérrel,portással, taxissal de még WC-s nénivel sem. Embernek veszem őket, nem pedig alattvalónak. Ha 18 éves, ha 60 éves,ha férfi, ha nő.

F