Elhunyt egy kedves hölgy munkatársam édesapja. Sosem ismertem, életemben nem találkoztam vele. A műszakom gyűjtést szervezett, hogy vegyünk a temetésre koszorút, hogy ezzel fejezzük ki együttérzésünket. Ez normális dolog szerintetek?
Az én hozzáállásom a temetésekkel kapcsolatban:
Ha még életében ismertem az illetőt és van bármi kötődésem hozzá, legyen az egy múltbéli kedves, emlékezetes dolog, vagy mondjuk egy jóbarátom hozzátartozója, akivel legalább köszönőviszonyban voltam, stb, akkor a temetésen az elhunytat a jelenlétemmel tisztelem meg, esetleg plusz egy szál virággal, nem egy számomra ismeretlen ember koszorújába dobok bele pénzt.
válasza:
válasza: válasza: válasza: válasza:Ez teljesen normális munkahelyeken, de baráti társaságokban is.
Nekem is van olyan barátnőm, akinek meghalt az apukája, nem ismertem, de a barátnőm iránti szeretetből elmentem a temetésre. És utólag el is mondta, hogy nagyon jól esett neki.
Egy munkatársnak is biztosan jól esik, ha tudja, hogy a kollégái gondolnak rá. Ez egy szép gesztus.
válasza: válasza: válasza: válasza:Ez szerintem csak 20-30 éve van. Azelőtt akkor mentek el egy temetésre, ha ismerték a halottat. Most akkor is, ha a halott közeli hozzátartozóját ismerik.
Szerintem a mobilitás növekedésével függ össze.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!