Miért nem lehet elégetni a régi könyveket?

A szokásokat gyűlölöm. - Jól kezdődik, ugye?

A szokások érzelem, és nem értelem alapon nyugszanak. Amit el tudok képzelni magyarázatnak, az az, hogy sokan dicsőítik, imádják, tisztelik (de nem egyszerű tisztelés, inkább hódolat) a (vélhetően) több száz vagy (több) ezer éves írásokat. Nyilván van egy antik élménye, illetve milyen jó érzés egy mondjuk 1000 évvel ezelőtti papírdolgot megfogni, meg annak birtokában lenni. Ez utóbbi érzés büszkeséget ad, ami nem egyenlő az önbecsüléssel, így tehát részemről nézve ez egy negatív jellem.

Mindenki maga döntse el, hogy egy adott tárgy mennyire fontos MAGÁNAK. A saját érzést nem lehet senkire ráerőltetni. Vannak, akik a hagyományok érzelmivilága terén igen érzékenyek. Jó..., de sok más érzés is van a világban és sok fontosabb dolgok is vannak.

Én például a régebbi, sárgás-barnás lapú könyvek illatát szeretem. Jellegzetes illatuk van (nem mesterséges anyagból készültek). Ez fizikai úton-módon ad nekem érzelmet.

Az érzelmeken túl ott van a tartalom kérdése is. Nekem, logikusan gondolkozó embernek korántsem mindegy, hogy mi a tartalma egy könyvnek. Ha ellentmond az erkölcsi meggyőződéseimmel, akkor lehet az igen-igen régi, nem érdekelne. Legfeljebb az illata miatt tartanék meg 1-1 lapot belőle, amiben nincsen erkölcsileg kifogásolható tartalom.

Így tehát nálam az érzelem nem írja felül az értelmet (ezen a téren).

1

Érzelmek nélkül ez a világ már rég olyan lenne, ahová egyébként most is tart.

Kérdező, azért nem szabad könyvet égetni, mert az másnak még értékes lehet vagy olyan tudás lehet benne, ami, ha most nem is, később értékes lehet. A könyv már akkor is megvolt amikor te még nem, és akkor is meg kell lennie amikor te már rég nem leszel