Ki ajánlhatja fel a tegeződést?

Ugyan az a 3-as szabály vonatkozik erre, mint a bemutatkozásra.

-Magasabb beosztású ajánlja fel a tegezést a fiatalnak.

-Idősebb ajánlja fel a fiatalabbnak.

-Nő ajánlja fel a férfinak.

Az első esetben nem tudom a bácsi miért nem ajánlotta fel, törődj bele. A második esetben meg ha már vagytok olyan jóba szerintem igazán megkérdezheted ezt tőle.

Az 1.választ kiegészíteném azzal, hogy alapjában helyesen megírta a sorrendet.

Van helyzet, amikor a jóval idősebb férfi (hogy mennyivel "idősebb" az a kapcsolatuktól függ, pl. 15 évnél több) ajánlja fel a nőnek. Hiába alapként a nő ajánlja fel a férfinek.

Jómagam idős férfi vagyok, mégis több, nálam néhány évtizeddel fiatalabb nőnek ajánlottam fel a tegeződést (fiatal munkatársnő, egykori leány tanítványaim (egy éven át tanítottam az életemben), rokonságomba került ifjú menyek, unokameny, pedagógus feleségem egykori tanítványai, akikkel sokszor kapcsolatba kerültem az élet során stb. Ők hiába nők, de nem ajánlották fel a tegeződést (ami már nagyon érlelődött) a nagy korkülönbség miatt. Tehát alapként az van, ahogy az első írta, de vannak kivételes, ettől eltérő, helyzetek is.

Ez egyéniség kérdése is, megszokásé is. Vannak nagyon baráti magázódások és formális tegeződések is.

Kell némi beleérző képesség (rutin) annak eldöntéséhez, hogy kinek ajánj, kitől fogadja el az ember.

Magam alapvetően tegeződni szeretek, huszonéves férfiként is tudtam kezdeményezni (indirekt módon), és voltak, akik vették a lapot, voltak, akik nem. Sőt, volt aki közölte, még nem érett rá a helyzet, kicsit később. Idősebbként már magam kezdeményezek, és az a tapasztalatom, zömében örülnek neki. Van, aki kényelmetlennek érzi, észrevehető rajta, ekkor visszaváltok. És van eset, mikor szimplán megkérdezem. A lényeg mindig az, hogy a másik fér érezze, nem kötelesség, van választása.

Ha valaki azt kéri tegezzék, azzal meghatározta a nexust. Kérdezd meg tőle, ennyi idő után van-e mód kölcsönös tegeződésre. Majd megmondja.

A korkülönbséget emberek eltérő módon élik meg, így van, akit zavar a tegeződés ilyen helyzetben.

Valamikor volt egy olyan irányelv, hogy egy férfi annak a nőnek köszönjön előre, aki idősebb, mint a (legidősebb) gyereke. Egy nő annak a férfinak, aki idősebb mint az apja.

Ez szerintem alkalmazható - mutatis mutandis - a tegeződés kezdeményezésére is.

#5,

az általad írt: "Kedves Olga, kérhetnék egy poharat?" esetén a kérdező akár ilyen (igaz, nem udvarias!) választ is kaphat: "Természetes, kérhet (bárkitől...)." Az ilyen engedély után pedig a kérdezőnek meg van engedve, hogy poharat kérjen bárkitől. Tudom, aligha fordul ilyesmi elő, hiszen általánosan bevett szokás a kérésnek ez az általad írt formája.

A tegeződés/magázódás alkalmazása személy-, de szokásfüggő is. Régen a nemesek családjában kötelező volt még a gyerekeiknek a magázása is. Konkrét esetet írok le (de azon a vidéken, amire gondolok még a paraszti családokban is magázta a húg a bátyját). Így tette az én anyai nagyapámmal is a húga, még idős korukban is. A fiúk viszont tegezték a lánytestvért.

Egy másik, valós eset: kb. 50 éve nyílt egy iskola, új pedagógusokkal. A feleségem kolleganője visszautasította egyik vele egykorú férfi kollegája tegeződési ajánlatát azzal az indokkal, hogy még nem eléggé ismerik egymást.

Ma pedig általános gyakorlat, hogy a vadidegen fiatalok is "szia"-val, "helló"-val) köszöntik egymást. Tehát van aki szeret tegeződni, másik pedig magázódni - ki-ki ízlése szerint.

Kérdezed, hogy miért akarják egyesek, hogy tegeződjenek. Szerintem azért, mert szeretnek bizalmasak, közvetlenek lenni. Akik magázódni szeretnek, azok pedig azért, mert szeretnek távolságot tartani.