Miért nem tudnak az emberek szöveget értelmezni és a kérdésre válaszolni? Valamint, ha nem hozzájuk szól a kérdés, továbbgörgetni? Egy-egy cikk alatt némi empátiát érezni?

Nem biztos, hogy valaki úgy értelmezi a szöveget ahogy kéne.

Ha pl azt írja valaki, hogy "De kedves vagy" lehet te bóknak veszed, más meg szarkazmusnak.

A továbbgörgetés meg nem minden esetben. Pl. Nem hiszek istenben, de ha valaki a vallás rovaton belül megkérdezi, hogy "Hiszel istenben?" akkor nincs a kérdésnek konkrét célcsoportja így bárki válaszolhat, hisz nem volt megadva, hogy csak fiúk, csak 40 évnél idősebbek vagy csak hívők válaszoljanak.

Az empátia meg vagy van, vagy nincs. Mindenkiben más mértékben található meg. Valaki érzékenyebben reagál, valakit a dolgok kevésbé hatnak meg.

Az meg hogy a másik kiosztása miért jó: mert mindenki csak magának hisz. Lehet, hogy meghallgatja a te érveidet, lehet elgondolkozik rajta, de végső soron a saját gondolataival lesz elfoglalva, magának fog hinni. A saját mintáinak, tapasztalatainak, látásmódjának stb.

Sajnos a vita kultúra kevés helyen maradt meg.

Kedves Kérdező!

Ez engem is sokszor bosszant, hogy a válaszadók a részletek miatt szedik szét egymást (mint a Te Istenes példád). Én szinte mindig privát üzenetet írok, ha valakivel nem értek egyet, azért hogy mást ne fárasszák ezzel.

Pont ezért a gyakori adminjai helyett ezt büntetném, ha valaki nem a kérdésre hanem egy hozzászóló kommentjére reagál (amúgy pont az ilyen viták elkerülése miatt van a Hasznos-Nem hasznos gomb).

Szigorú vagy, de nem elég következetes.

Felvetésed alapján akkor ki kéne zárni azokat a kérdezőket is, akik kérdése nem felel meg az egyértelműség, a szükséges és elégséges infók megadásának.

.

Ezek alapján kik kérdezhetnének/válaszolhatnának itt?

Vedd figyelembe, az itt megtalálható névtelenek többsége még a "tetszik" és a "hasznos válasz" közötti különbséget sem tudják értelmezni.

Ennek a jelenségnek főleg Dél-Koreában van nagy kultúrája, az ottani internetezők brutálisak, egy itteni hajtépés kedvesnek tűnik ahhoz képest. A társadalom elvárja a tökéletes teljesítményt, az udvariasságot, és ameddig az "élő" világban ezért összeszorítják a fogukat, addig az interneten kiadják a tombolásukat.

Az ok? Az internetet a felnőttek is úgy kezelik, mint a gyerekek; JÉ, NINCS KÖVETKEZMÉNY! Halálosan megfenyegetem a Jóskát és az egész famíliáját, mert azt írta a facebook cikk alá, hogy nincs igazam; kit érdekel, a billentyűzet mögött kemény gyerek vagyok. A következménymentesség nem teljesen igaz, mert internetes fenyegetésért, zaklatásért és egyebekért is lehet feljelentést tenni, és lehet börtönbe kerülni, de ez Magyarországon gyerekcipőben jár, az átlagember előtt meg totálisan ismeretlen. Azt hiszik, hogy valami dühöngő-és gumiszoba a legtöbb platform, ha valaki képmutatóbb, akkor annyit ad magára, hogy az arcát és a nevét felvállalva nem megy át agresszorba, azért szállingóznak a gyakorira. Ebből a téves következmény nélküliségből felbuzdulva pedig következetesen rászórják az összes bennük keringő feszültséget az első szerencsétlenre, aki az útjukba akad. Nem a kérdezővel van 90%-ban a bajuk, hanem mondjuk a főnökükkel, az anyóssal, a párjukkal, a szomszéddal. Csak ezeknek az embereknek gyávák a képébe mondani, hogy problémájuk van vele, mert vagy nem elég jók az idegeik egy face to face konfrontációhoz, amiben ők is sérülhetnek, vagy a sértődés hosszútávú következményeit nem bírnák elviselni, legyen az anyagi kár főnök esetében vagy sértődés rokon esetében. Átlagban a való életben csendes, nyájas, fülét-farkát behúzó kis nyusziknak habzik a legjobban a szájuk ilyenkor.

Régebben ennek a bevett megfelelője volt az, hogy anyu-apu hazaért tiszta stresszesen a munkából, majd bevert egy nagyot a gyereknek, mert a Pista a húspultnál felidegesítette őket délelőtt. Tehetett róla a gyerek? Nem. Lett következménye? Nem. Érdekelte valakit? Nem. Most is ez van. Ha valaki a feszültségét a saját családján, egy zárt közegen vezeti le, akkor pedig nem annyira feltűnő, mintha random idegeneken, egy nyilvános platformon. A jelenség nem új, csak a helyszín.