A nemesek gyerekei hogy örökölték a címet és a birtokot, a vagyont a 19. század közepe fele?

Elvileg nem. Nem volt rá joga.

De azt megtehette, hogy még életében elosztogatta.

Ez nem ilyen egyszerű. Más volt a szokás Erdélyben, Horvátországban.

Egyszerűsítve a mai Magyarország területén:

jobbágy

földesúr

-----------------------------------------------------------

Kisnemesség: a kisnemesség gyakran kispolgári foglalkozásokat űzött (kovács, szabó, kádár stb.), azonban jobbágyi szolgálatokra is kényszerülhetett.

Köznemes: a köznemesség gyakran gyógyszerészi-, ügyvédi-, postamesteri-, valamint főnemesi családoknál uradalmi gazdatiszti állásokat vállalt; ugyanakkor kisebb nemesi birtokokkal is rendelkezhetett.

Nemes: gyakran nemesi előnevet használtak. A vármegye közigazgatásának a vezetése, valamint igazságszolgáltatása. Több család hosszú évszázadok során kormányozták a vármegyét alispánokként, illetve a járásokat szolgabíróként, valamint jelentősebb földbirtokkal rendelkeztek. A nemesi előnév az adományozáskori helyesírással került fel a kutyabőrre, ma viszont a jelenlegi helyesírás szerint kell írni.

Báró: 1526 előtt még az Aranybulla szabályozta. Eleinte nem lehetetett örökölni. Ez hivatali tisztség volt. A hivatalt betöltő személyek családtagjait később általánosságban bárónak "tekintették". 16 sz. első felében már megtisztelő címként lehetett örökölni. A bárói és grófi címeket, melynek az első alacsonyabb ranggal bír; a Magyar Király törvényei és szokásai szerint, ezzel a két címmel, az adományozott összes fia és leánya jogosult használatára, valamint fiú gyermekeinek az egyenesági fiúági leszármazottjai is. Tehát egy grófi címmel rendelkező asszonytól a fia vagy leánya nem örökölhette anyja címét illetve nemességét se, csak az apja rangját illetve címét örökölhette.

Gróf: számukra engedélyezett volt a vörös pecsét használta, címerük sisakdíszében a korona ábrázolása. Adományozhatta a király és kivételes esetekben a pápa.

Őrgróf: az egyetlenegy család, amely őrgrófi címmel él, az a Magyarországra költözött olasz származású őrgróf Pallavicini család, valamint házasság révén később, az őrgróf körösszegi és adorjáni Csáky-Pallavicini család.

-----------------------------------------------------------

Herceg: kizárólag a királyi család tagjait illette meg.

Király

(1933)

A nemesi kiváltságok 1848-ban megszűntek.. S állandóan sokan vannak, akik nemesi mivoltukat, régi nemes családból való származásukat hangsúlyozni, nyilvántartatni, a köztudatba átvinni óhajtják, a belügyminisztérium (mint nemesi főhatóság) által elismertetni kérik s ez elismerésről bizonyítványt kívánnak, hogy «nemes» címüket s esetleges előnevűket a névjegyükön stb. feltüntethessék és a reájuk vonatkozó anyakönyvi bejegyzésekbe beírathassák.

Vannak nemességigazolók. Aminek több oka van. Azután a katonai hatóságok eljárása, akik a hadsereg minden tagjától, aki magát nemesnek vallja s előnevet használ, számonkérik, hogy mi jogon teszi ezt. A legfőbb ok pedig az 1930. illetve 1933. évi Anyakönyvi Utasítás 57. §-ának rendelkezése, amely szerint az állami anyakönyvbe csakis olyan nemességet, főnemesi rangot, előnevet szabad feljegyezni, mely belügyminiszteri bizonyítvánnyal igazoltatik.

A magyar nemességet igazolni akarók háromféle feladattal állhatnak szemben: a) magának a nemességnek, azután b) az előnévnek s végül c) a címernek kimutatásával. Természetesen nem minden igazolási esetben fordul elő mind a három. Lehetséges, hogy valaki pompásan tudja igazolni a családja nemességét, de előnévhez és címerhez való jogát nem sikerül kimutatnia. Az is lehet, hogy valaki a nemessége mellett még vagy a címerhasználati jogot vagy az előnevet igazolja, de a harmadikat nem. Akárhányan megelégesznek a nemesség bizonyításával, a másik kettővel nem is próbálkoznak.

a) Az első kérdés tehát, amelyre válaszolnom 91kell, az: hogyan igazolhatja valaki magyar nemességét?

Legeslegelőször megállapítandó annak a családnak a nemessége, amelynek tagjául vallja és elismertetni kívánja magát valamely folyamodó; vagyis tisztázni kell, mi az illető család nemességének az alapja, gyökere. Másszóval: hogyan lett nemessé a család alapítója, az ú. n. nemességszerző ős?

A felelet pedig e kérdésre a következő: A magyar nemesség kútforrása lehet a honfoglaláskor eszközölt első foglalás (első megszállás) ősi joga és lehet királyi (illetve Erdélyben fejedelmi) adomány, mégpedig birtokadomány, nemeslevél, fiúsítás, örökbefogadással kapcsolatos nemességátruházás és honfiúsítás (indigenatus).

A különféle családok nemessége alapjának kikutatásában az Országos Levéltár cédulamutatói mellett nagy szolgálatot tehetnek a különféle genealogiai irodalmi művek.

Végezetül. 1947. évi IV. törvény egyes címek és rangok megszüntetéséről.

[link]

Nemességhez eredeti szerzésmóddal és származékosan lehetett jutni.

Eredeti szerzésmódok

Birtokadományozás: mivel földbirtoka csak nemes embernek lehetett, a birtokadomány automatikusan nemesi címmel is járt.

Címeres levél: a birtokadomány nélküli nemesség és címeradományozás, melynek kedvezményezettjei az ún. armalisták.

Fiúsítás: a fiágon magvaszakadt nemes leányát a király férfiakat illető öröklési joggal ruházhatta fel, ami nemesi jogállását( fiúgyermekének örökösödési jogát) érintette.

Örökbefogadás: a magvaszakadt nemes által királyi hozzájárulással fiává fogadott személy az adományos birtokaiban örökösévé vált.

Törvényesítés: nemes ember törvénytelen gyermeke származásának elismerése, mi által az a törvényes gyermekekéhez hasonló jogi helyzetbe kerül. Két módja volt: királyi kegyelem és utóházasság . Az utóbbinál feltétel volt, hogy a törvénytelen gyermek ne házasságtörésből származzon.

Ünnepélyes honfiúsítás: eredeti hazájában már nemes külhoni személy magyar nemesítése.

Származékosan szerezte meg a nemességet

a nemes atya törvényes házasságából fiúsított nőnek nem nemessel kötött házasságából született gyermeke, valamint

a nemes férfival törvényes házasságot kötött nem nemes nő. (Ugyanez a jog azonban nem illette a nemes nővel házasságot kötött nem nemes férfit)

A nemesi jogok:

egy és ugyanazon szabadság elve (azaz a köznemességnek és a főnemességnek azonosak a jogai)

törvényes elmarasztalás nélkül letartóztatni nem lehet

kizárólag a király hatalma alatt áll

adó- és vámmentesség, szabad rendelkezés vagyonukkal

nemesi javak csak nemeseké lehetnek