Ti hogy kezelitek a váratlan vendégeket?
Illik csak úgy bejelentés nélkül látogatást tenni valakinél?
Beállítani, úgy hogy: Szia, jöttem, meglepetésnek szántam...
?
Nagyszüleimhez megszokott, hogy mindenki váratlanul állít be a családból, de ennek legfőképpen az az oka, hogy nagymamám hetekkel előre már megszállottan készül a vendégek fogadására (+ az utazás napján óránként hívogatja az adott vendéget hogy merre jár) és nem lehet leállítani. Szeretik az ilyen jellegű váratlan meglepetéseket (300km-re lakik tőlük minden unoka és a lányaik is), szóval nem szokott gond lenni ebből.
Rajtuk kívül családon belül meg szoktuk beszélni ki mikor van otthon és úgy megyünk át egymáshoz. Rajtuk kívül nem nagyon hívunk vendégeket, egy barátnőm jön pár havonta, vele is előre lezsírozzuk. Szeretek előtte kicsit kitakarítani, pakolni, mert sokszor elég trehányan élünk, nem kell ezt senkinek sem látnia :D
Egyrészt baromira irritál, ha a jól megszervezett napi programomat bármi felbolygatja, másrészt ingerlékeny ember lévén rühellem a meglepetéseket, meg úgy általában bármit, ami kiszámíthatatlan, és ezt, néha talán kicsit bunkó módon, de őszintén a környezetem tudtára is adom.
Igyekszem tehát minden ismerősömet megkérni arra, hogy legalább 1-2 nappal előre jelezzék a vendégeskedéseiket, de ha ezt mégsem teszik meg, akkor minden további nélkül közlöm velük, hogy momentán nem tudom őket fogadni.
Volt is már ebből konfliktusom: múltkor egy vasárnap este az uncsim állított be, hogy "ugorjak már le sörözni vele", erre megmondtam neki, hogy "boccs, holnap hatkor kelek, épp zuhanyozni készülök, és ez amúgy sem így működik!", ezután pedig bevágta a durcit és hetekig nem szólt hozzám.
Tehát a spontán és túlérzékeny ismerőseimnek nem igazán én vagyok kedvence. Persze tudom, én meg kicsit karót nyelt és pedáns vagyok, de akkor sem vagyok hajlandó jó pofát vágva hazudni és azt mondani egy este tízkor beállító ismimnek, hogy "jaj, de örülök, érezd magad otthon!", mert a hamis jópofizásnál sokkal többre tartom az őszinteséget.
Rokonok jönnek be csak nálunk és mi is csak rokonokhoz járunk. Nyílván nen felkavaró a dolog, ha rákérdeznek, hogy otthon vagyunk-e és átjönnek. Esetleg erre járnak és beköszönnek. Vagy hoznak valamit pl sütit.
A rokonságot mindíg szívesen látjuk és ők is minket. Amúgy is nagyon szűk körrel tartjuk a kapcsolatot.
Hozzánk, Bp. agglomerációban nem jön hívatlanul senki.
De ha lemegyek vidékre, ahonnan a nagyszüleim származnak, ott inkább csak a korombeliekkel szoktam egyeztetni, akik eljárnak dolgozni. Az idősekkel csak akkor, ha szembejönnek az utcán / boltban, akkor rákérdezek, hogy mikor nézhetnék be, de szinte mindig azt mondják, hogy "bármikor". Igaz, ismerem már őket annyira, hogy tudjam kb. a napirendjüket, azt is beleértve, a rokonaik mikor szokták meglátogatni őket. Ha véletlenül mégis rosszkor mennék, elmegyek máskor, nincs ebből gond.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!