A magyaroknak van a legnehezebb dolga Európában nyelvtanulás terén?

"tudományosan kimutatott tény" akkor linkelj már légyszi' erről egy tanulmányt, mert így csak a levegőbe beszélés megy.

Az én tapasztalatom az, hogy az egyetlen faktor a célnyelv bonyolultsága. Persze ez is félrevezető, mert ahogy Lomb Kató mondta, a világon legtöbbet beszélt nyelv a "rossz angol" - egyes nyelveken gyorsan meg lehet tanulni alacsony szinten, de mesterré váláshoz mindegyikkel hasonló időt kell eltölteni. Nyilván amik azonos betűkészletet használnak mint az európai nyelvek, ahol mondjuk oroszhoz vagy hindihez új jeleket is meg kell tanulni, vagy ahol olyan túlkomplikált, mint a kínai, vagy ahol nem fonetikus a kiejtés, vagy sok az egyedi nyelvtani szabály (pl. a magyar tele van nyelvtani kivételekkel) ott további nehézségek vannak. De mondjuk egy spanyolt, vagy akárnmetet/angolt bárki meg tud tanulni, mert a célnyelv aránylag egyszerű rendszerű, és semmmmilyen hatással nem lesz ráa saját nyelve, sőt! akinek az anyanyelve bonyolult, mint a magyaroké, például, annak akár még könnyebben is mehet, hiszen az anyanyelvhez képest sokkal "basicebb"ek a szabályok.

Hogy vigasztaljalak: a baszknak nincsenek rokonai, és van egy alapvető szemléleti különbség, amiben különbözik az ismertebb nyelvektől. A baszk nyelv ergatív, a legtöbb ismert, sok ember által beszélt nyelv akkuzatív.

Mi pedig könnyebben tanulnánk törökül, mint angolul, mert az hasonlóan működik.

11. Tanulmányom nincs, de személyes tapasztalatom igen. C2-es angol és B2-es német nyelvvizsgákkal költöztem Hollandiába, előtte hollandot nem tanultam, nem is igazán hallottam. Ennek ellenére főleg a német, de kicsit az angol segítségével egészen komplex szövegeket meg tudtam érteni írásban.

Ebből azt feltételezem hogy német anyanyelvűként is megvan ez az előny. Egyszerűen intuitív, hogy ha az anyanyelvemen a nő Die Frau, akkor egyszerűbb megtanulni hogy az új nyelven de vrouw, mint ha a nő, asszony szavakat kéne összekötni bármelyikkel.

Ugyanez igaz a mondatszerkezetekre, például amit mi ragokkal fejezünk ki (szekrényben) azt mindhárom nyelv prepozíciókkal, ráadásul sokszor gyakorlatilag ugyanazzal vagy nagyon hasonlóval (in the cupboard, in dem Schrank, in de kast) fejezi ki.

Ugyanez a logika a cselekvő személyre és a cselekvés idejére és módjára is, amit mi mind belepakolunk a szóba (ülök, ülhetnek, ülj, ültetek) míg a többi nyelv ezt mind segédigékkel, névmásokkal fejezi ki.

És még sorolhatnám, hogy mi minden másban hasonló (bár nem azonos nyilván) ez a három nyelv, a szórendektől a kérdő mondatokon át a kiejtett hangokig, a lényeg hogy tapasztalataim szerint igenis könnyebb az egyikből a másikat tanulni mint magyarról bármelyiket.

Kifogás ez arra, hogy a magyarok nem beszélnek eléggé nyelveket? Nem. Jó ötletnek tartom tanulás helyett belesüppedni az önsajnálatba és hajtogatni hogy milyen nehéz nekünk az elszigetelt nyelvünkkel? Nyilván nem. Javaslom hogy minden magyar kezdjen el mindenféle magyarnál is apróbb finnugor nyelveket tanulni? Szintén marhaság.

Még azt sem állítom hogy a legnehezebb dolgunk van, attól is függ milyen nyelvekről van szó. Nem minden európai beszél olyan hasonlóan mint az angol-német-holland, és nem láttam még franciát oroszul, spanyolt lengyelül vagy szerbet svédül tanulni, nem is beszélem egyik nyelvet se, nem tudom mennyire nehéz.

De könnyebb "angolul" megtanulni a hollandot, vagy "hollandul" az angolt mint magyarul? Szerintem igen.