A magyaroknak van a legnehezebb dolga Európában nyelvtanulás terén?

Dehogy.

18 éves vagyok, és pár hete szereztem meg a felsőfokú angol nyelvvizsgámat, emellett három éven belül meg akarom szerezni a középfokú francia vizsgámat is.

Két embernek nehé a nyelvtanulász: akinek valamilyen tanulási nehezésége van (ritkábbik eset) vagy aki lusta.

#5

De az. Egyrészről nem véletlen van a mondás hogy integrálni egy ló is meg tud tanulni, mert semmilyen agymunkát nem igényel. A nyelvtanuláshoz sem kell, persze aki bemagolni próbálja a nyelveket annak nem fog menni.

Az tudományosan kimutatott tény, hogy minél közelebb áll egymáshoz két nyelv szerkezete (nyelvtana), szókincse és hangkészlete, annál könnyebben sajátítják el egymás nyelvét. Ennek megfelelően az egy nyelvcsaládba vagy (pláne) egy nyelvcsaládágba tartozó nyelvek között könnyebben magvalósítható az átjárás (l. egyebek mellett a 4-es példái, bár ezekhez azért hozzáfűznék annyit, hogy a szerb és a horvát inkább dialektusok, mint szigorú értelemben vett nyelvek). Az angolok számára, akiknek a nyelvével itt példálózol abban az értelemben kiemelten könnyű a helyzetük, hogy egy germán nyelvet beszélnek, amelyet erős újlatin lexikális hatás ért.

Namármost természetesen nem nehéz olyan magyart találni, aki három nyelven beszél (vagyunk így ezzel egy páran), vagy könnyedén boldogul akár az arabbal vagy a kínaival is (ismerek ilyet). Ezzel együtt viszont a magyar a nagyon kevés nem indoeurópai nyelv egyike ezen a kontinensen, legközelebbi rokonaitól pedig elszigetelve fejlődött közel egy évezreden keresztül. Erős lexikális hatás érte a szomszédos nyelvek és a latin irányából, de ez nem mindig nagy segítség, különösen a korai kölcsönzések esetében a hangtani átalakulások miatt. Míg az indoeurópai nyelvek esetében a jellemző tendencia inkább a morfológiai értelemben vett egyszerűsödés, a magyar épp ellenkező pályát járt be, és feltételezett bázisnyelvéhez képest komplexebb ragozási mintázatokat alakított ki. Ennek megfelelően pedig a magyaroknak van némi hátránya, de ez fordítva is igaz. Egy német könnyebben megtanul svédül, mint egy magyar, de egy magyar könnyebben megtanul németül, mint egy német magyarul. Az arabbal vagy a thaijal viszont mindketten egyforma nehezen fognak boldogulni.

Hogy végülis mire jutunk egy másik nyelvvel, az persze nagyban függ az egyéni képességektől és a szorgalomtól is, de alapjában véve igen, lehet ezzel együtt lépéselőnnyel vagy lépéshátránnyal indulni annak függvényében, hogy a két nyelv hogyan viszonyul egymáshoz.