Melyik nyelvet könnyebb magyarként tanulni: arab, török vagy fárszi/perzsa?

Ha valaki a magyaron kívül semmilyen más nyelvet nem ismer, annak valószínűleg a török, bár nem teljesen egyértelmű, mert hiába a hasonlóságok a magyarral, a török nyelvtan azért elég nehéz. Aki ezzel nehezen bírkózik meg, annak könnyebb lehet a perzsa. De aki legalább közepes szinten ismer egy, vagy több európai nyelvet, annak biztosan könnyebb lesz a perzsa.

Az arab egyértelműen a legnehezebb a három közül.

Az azért kicsit félrevezető, hogy szókincsében hasonlít az angolra. A perzsa szókincs jó része indoeurópai eredetű, de bármelyik más indoeurópai nyelvre ugyanúgy hasonlít, mint az angolra. Illetve legjobban természetesen India indoeurópai eredetű nyelveire hasonlít, utána a kurdra, és csak ezek után a többi indoeurópai nyelvre. Azok közül is a szláv nyelvekhez áll a legközelebb. De ez nem meglepő dolog, a földrajzi elhelyezkedésből adódóan, ugye.

Egyébként nem tudom, mi a fenéért pontoztatok le, én tanultam egy kis törököt és egy kis perzsát is, és a perzsát jóval könnyebbnek találtam, már ha az írástól eltekintünk. Főként nyelvtani szempontból könnyebb, a perzsában szinte minden nyelvtani dolog ismerős vagy az európai nyelvekből, vagy a magyarból, sőt az alapvető végződések még alakilag is hasonlítanak. Az igevégződésekben simán felismerhető a latin és szláv paradigma. A melléknév fokozása meg éppen a göröggel egyezik. Szóval minél több európai nyelvet ismer az ember, a perzsa annál könnyebb. A törökben viszont, bár a nyelvtan alapjai hasonlítanak a magyarra, úgy meg tudják bonyolítani, hogy ott a magyar már semmit sem segít.