Más nyelvekben miért van a tárgyaknak is neme?

"Magyarban nincs de a többi be van"

Ez nem igaz. Csak bizonyos nyelvekben van. Szerinted az angolban van? Na ugye.

Egyébként azért, mert így alakult. Lehet, hogy hülyén hangzik, de ez van. A nyelveket nem íróasztalnál találták ki, hanem szervesen alakultak ki, még az írásbeliség megjelenése előtt.

Magyarban is szerettek volna csinálni a nyelvújításkor.

"Őné" lett volna pl.

Hogy miért létezik?

CSAK!

Ez egy nagyon ősi maradvány ezekben a nyelvekben, abból az időből, amikor még egy mágikus világszemlélet alapján nemek szerint osztották fel a világ dolgait. Aztán ez a világszemlélet megváltozott, de a nyelvek nem mindig mindenben követik a kulturális változásokat. A nemek maradtak, de már csak nyelvtani funkciójuk volt, illetve általában annyi értelem-megkülönböztető szerepük maradt, hogy az élőlényeknél a hím- és nőnemet jelzik. Ezután a nyelvbe bekerülő új szavakat már hangtani és nyelvtani szabályok szerint illesztették be a nemek rendszerébe, és ezzel még jobban (gyakorlatilag már véglegesen) elszakadtak az eredeti koncepciótól.

Néhány nyelvből, pl. az angolból teljesen eltűntek a nemek (a főneveknél), de ez elsősorban mélyreható hangtani változások következtében történt. Amelyik nyelvben nem voltak ilyen nagy változások, abban maradtak a nemek.

Valójában az ismert nyelvek több, mint felében nincsenek nemek.

[link]

Ez kb. olyan, hogy a magyarban miért van tárgyas/tárgyatlan ragozás (pl. látom/látok), a többiben miért nincs? Ahogy már mások is írták: csak. Így alakult.

Ami a szavak "nemét" illeti, az tulajdonképpen csak egy szerencsétlen, nyelvészeti megnevezés. Sokkal könnyebb lenne elfogadni a létezésüket, ha pl. 1-es, 2-es, 3-as, vagy A/B/C kategóriának neveznék őket...

Sok esetben hangzás vagy valamilyen más jellemző alapján sorolódtak be a szavak az egyes kategóriákba. A spanyol pédául a gyümölcsfákat következetesen hímneműnek, a gyümölcsüket meg nőneműnek tartja, pl.

- el manzano (almafa), la manzana (alma)

- el pero (szilvafa), la pera (szilva)

Magyarban nincs, rokon nyelvekben nincs, török nyelvekben nincs, kínaiban nincs. Angolból nagyjából kikopott, de néha találkozhatsz vele. Ezt a két utóbbi nyelvet ajánlom figyelmedbe.

Vannak nyelvek, ahol van, van, ahol nincs. Az indoeurópai nyelvben volt, onnan örökölték az utódnyelvek. Egy ősi osztályozó rendszer maradványai. Bantu nyelvekben mint például a szuahéli még több is van, ragozási osztályokként működnek.