Mijen lenne egy ojan magyar hejesírás, amej kizárólag a kiejtés szerinti írás elvén alapulna?
Nézzünk például egy példaszöveget:
Korábbi kérdésejidet ne írd ki újra (akkor sem, ha előzőleg rossz kategórijába raktad, vagy a kérdés több kategórijába is illik, moderátorajink majd orvosojják a problémát)! Amennyiben nem kaptál rá kielégitő választ, használd a Kérdés kiemelése funkcijót! Korábbi kérdésejid tejjes listáját a bal menüben, a Kérdésejid menüpondban találod!
Teljesen téves a felvetésed.
A kiejtést követő írás az lenne, ha mondjuk fonetikus ábécével írnánk - mit is? Mert akkor egyből máshogy kellene írnia egy veszpréminek egy e-betűs szót, mint egy budapestinek, meg máshogy írná egy északi a T betűket, mint egy déli, máshogy írná az eddigi Ő-t és Ű-t egy debreceni, mint egy pesti stb.
Azaz abban a pillanatban szétesne a "helyesírás" mindenféle megértési nehézségeket okozó különféle ábécékre, amelyek emberről emberre különböznek.
"Korábbi kérdésejidet ne írd ki újra"
Ez HIBÁS. Ugyanis a "kérdésejidet"-ben nem j van, hanem egy másik, a j-re amúgy hasonlító, de azzal nem azonos hang. Ha ezt a hangot j-vel jelölöd, meg az "újra"-ben lévőt is, akkor máris eltértél attól, hogy ez kiejtés szerinti írás.
Az írás nem lehet teljesen fonetikus, mert azzal elvesztené egy fontos funkcióját, azt, hogy állandóság és általánosság van benne a tájszólásokhoz és egyéni kiejtésekhez képest.
Elméletben teljesen működőképes a dolog. Ugyanakkor ne felejtsd el, hogy ugyanúgy definiálni kell a szabályokat az eltérő ejtésváltozatok miatt. Ez azt jelenti, hogy helyesírásunk ugyan közelebb áll majd a sztenderd pesti nyelvváltozathoz (de azért még mindig elég távol tőle, hogy precíz fonetikus átírás legyen), de sokat veszít szóelemzés szempontjából.
Az ötletet bután és (figyelem, távkiértékelés következik!) érdemek hiányában nagyképűsködve lehurrogók meg jobb ha megtanulják elkülöníteni a nyelvet a helyesírástól. Míg az előbbi egy organikus egész (és joggal büszke lehet rá valaki), addig az utóbbi puszta koholmány, amit kényünkre-kedvünkre változtathatunk, ahogyan a történelem folyamán már többször megesett (vö. Népszabadság vs. Halotti beszéd és könyörgés).
"A logikátlanságot és a szókincs átalakulását nem értem, fejcsétek ki létyszives."
Az utolsó szavad ékes példa a logikátlanságra. A "légyszíves" a "legyél/légy szíves"-ből jött, ami E/2-ben levő alak. Ez ma már "légyszi"-ként többes számban is használható, de attól még logikátlan marad, ha az alapalakra gondolsz.
A másik, ahogy te használod, még rosszabb, mert az alapalakot használod többes számban. "Légy szíves fejtsétek ki"? Az egyik igét e/2-be teszed, a másikat t/2-be. Semmi értelme.
Ehhez még hozzájön az, hogyha a ty-t használod a gy helyett, akkor már a szótő sem lesz látható.
A "létyszives" "legyetek szivesek" hejett való használatának semmi köze a hejesíráshoz. Ez nyelftani performancijahiba, vagy eltérő nyelftan használata a részemröl, amej elkerülhetetlen, tejjesen függetlenül a hejesírás rencerétöl.
Az pedig, hogy "vazsgojót" vagy "vasgojót", "létyszivest" vagy "légyszivest" írunk, pont ugyanannyira logikus, csak az eggyigben jelen van a szóelemzés elve, a másigban meg nincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!