A h hang hanyagul ejtése/nem ejtése a pesti nyelvjárásra jellemző leginkább?
De szépen alliterál a kérdés eleje... :D
Szóval, a fővárosban lakom, és sokszor hallom a "kevésbé ízes, városias" beszédnél (ami egyébként csak kötetlen kontextusban jellemző, a közhiedelemmel ellentétbe a budapesti ember is tud szépen artikulálva beszélni :)), hogy ha két magánhangzó közé esik a h, akkor ki sem ejtik rendesen. Pl.: "leetetlen", "hietetlen". Egy fokkal kevésbé furcsa számomra, mint a magánhangzók kihagyása/összemosása pl. a "ráádásul" szóban. Viszont nem tudom, hogy ez itteni szokás-e, vagy pedig valami egyéb nyelvi jelenség állhat a hátterében. (Ezutóbbin azért gondolkoztam el, mert a h hangnak szó végén is szokása a többi msh-tól eltérően viselkedni, de csak amennyiben ún. lágy h, lásd: düh, dühös, és a néma h-s dühvel.)
A kérdésem célja nem egyéb, mint a tájékozódás, mert nagyon-nagyon érdekel a nyelvészet minden egyes része. :) (Semmilyen nyelvjárás használójáról nincsenek előítéleteim, illetőleg a grammatikai ismereteim is kiegészítésre szorulnak még.)
Én Fejér megyében lakom, de még is úgy gondolom, hogy a Pest megyeiek sokkal szebben artikulálnak, mint nálunk (tisztelet a kivételnek).
A hanyag h hang mellett nálunk még tipikus a mássalhangzók túlnyújtása, pl.: eső - /esső/ , utána - /utánna/
Érdekes, nem figyeltem fel rá (és máshonnan sem tudtam róla eddig), de most, hogy mondod, hát tényleg így beszélek... :-)-:
Érdemben nem tudok válaszolni, csak ahhoz az apró dologhoz szólnék hozzá, hogy ha a "dühvel"-ben néma h van, akkor a "düh"-ben is. – Vagy legalábbis így volt ez az előző szabályzat szerint:
de ez pont egy olyan dolog, amelyben rugalmasabb lett a szabályzat a tavalyelőtti változáskor, így most már a düh h-jának ejtése "ingadozó" kategóriába küzdötte föl(/le?/át?) magát:
Ui.:
#1: Teát valaol Feér megyében laksz?... ;-)
Én pesti vagyok, és mindig kiejtem a kérdéses H betűket.
Bár, ha jobban belegondolok, hadarásnál, barátokkal, lehet én is elharapom, de hivatalos helyen, munkahelyen SOHASEM.
#1: "Én Fejér megyében lakom"
Ez az egész DUnántúlra jellemző.
Hűtő - hüttő
Szőlő - szöllő
Japán - Jappán.....
Sok DUnántúlról származó kollégától hallottam.
A hosszú magánhangzókat röviden ejtik, és a mással hangzót duplázzák.
Ennek ellentetje a posta szó, ami rövid o betű, de itt Pesten rengetegen póstának ejtik :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!