Lehet egyszerre norvegot és dánt tanulni?

A szakemberek között erősen megoszlanak a vélemények abban a tekintetben, hogy lehet-e, szabad-e két, közeli rokon nyelvet tanulni.

Egyesek azt mondják, hogy nem, mert az ember úgy belekavarodik, hogy soha többé nem kavarodik ki belőle. Az én véleményem az, hogy ennek a rossz tanulási/tanítási módszer az oka, az ilyen belekavarodás kiküszöbölhető.

Mások meg azt mondják, (én is ezt vallom) hogy lehet, és érdemes is, mert így alig valamivel kell több energiát befektetni a nyelvtanulásba, de máris két (vagy akár több) nyelvet tudsz egyszerre.

A skandináv nyelveket nem ismerem, de például csehet és szlovákot; vagy ukránt, oroszt és belaruszt; továbbá szerbet horvátot, bosnyákot és montenegróit lehet egyszerre tanulni, több ismerősöm így csinálja/csinálta. Tény, hogy némileg speciális módszertan kell hozzá, több aktív beszédhelyzettel, természetesen nyelvenként külön-külön.

Én egyszerre tanultam norvégot, dánt és svédet. És semmi speciális módszertan, csak nézegettem, olvasgattam, és ragadt rám...

Így sokkal érdekesebb, és nekem a hasonlóságok és különbségek összevetése kapaszkodót jelentett.