Sokan, hogy tudnak úgy külföldön dolgozni, hogy alig beszélik a nyelvet?
Az alig alatt nem olyan szintre gondolok, hogy csak a jat meg a neint tudja.
Hanem, egyszerűen nem folyékonyan beszélnek csak "pötyögnek",makognak.
Több ilyen ismerősöm is van.
Az egyikük postás az osztrák állami postánál.Azért, oda sem árt némi nyelvtudás.
Egy másikuk logisztikus.Ő azt mondja, sokszor felét nem érti, amit telefonban beszélnek, mindig azt mondja "küldjön el egy e-mailt erről".Az E-mailből pedig kihámozza a lényeget.
Olyan is, aki eladó egy butikban, ő is csak betanult szavakat, szókapcsolatokat.De, folyékonyan, neki sem megy.
Ha egy adott témáról, mondjuk politikáról,környezetvédelemről kellene beszélgetni, egyiküknek sem menne.
Az egyik volt osztálytársam pedig csapos.Ő általánosban tanult csak németet.De, azt mondta, sokat nyaralt Ausztriában, betévedt kocsmákba is és "ráragadt" valami.
Nyelvvizsgája csak a logisztikusnak van, de az is csak B1-es.
Én középfokú B2-re edzek, tanulom.De, a német nyelv nem egyszerű.Sokszor nagyon logikus, sokszor viszont minden logikának ellent mond.
Ezért nem értem, hogy hogyan tudtak minimum középfokú kommunikációs szintű nyelvtudás nélkül kint dolgozni.
Talpraesettség,szerencse?Az osztrák munkavállalók rendesek?Vagy, mi?
Nem Ausztriában, Angliában, de nekem van olyan munkatársam, aki több, mint öt éve dolgozik a cégnél, és még mindig, ha kérdezek tőle valamit, akkor megismétli azokat a szavakat (többnyire főneveket), amiket ismer, többnyire goromba hangsúllyal, hogy értsem meg, hogy ő majd ezt vagy azt megcsinálja.
És nem tudom, hogy vicces-e vagy zavarbaejtő, amikor ismételgeti, hogy rubbish-rubbish, és bólogat hozzá.
Úgy gondolom, hogy ezt a kérdést nem lehet pusztán csak a nyelvtudás oldaláról megközelíteni. Kapitalizmusban élünk, amiben a kereslet-kínálat elve uralkodik, a munkaerőpiacon különösen. Ha valaki ért valamivel, amire nagy szükség van, akkor őt alkalmazni fogják még "fogyatékosságokkal" is. Itt Németországban olyan krónikus hiány van a cégeknél technikusban, mérnökben, informatikusban (vagy ahogy #2) írja pl. ápolóban a kórházakban és a házi betegellátásban), hogy egyre inkább mellékes szemponttá válik, hogy mennyire tud jól az illető németül. Vagy lassan, hogy egyáltalán tud-e valamennyire németül... Akiket most a német és osztrák cégek, ill. intézmények "mit Kusshand nehmen", ahogy a német mondja, 10-15 évvel ezelőtt minden állásinterjúról elzavartak volna jó némettudás nélkül. Nyilvánvalóan azokon a területeken, ahol a nyelvnek döntő a szerepe, ott ez a tendencia nem érvényesül. Minap beszéltem egy berlini fogorvos barátommal, aki elmesélte, hogy az elmúlt hónapokban jelentkezett nála jó pár szír, iraki és iráni menekült fogorvos állásra, és bár mindegyik alapvetően alkalmas lett volna pusztán szakmailag mint fogorvos, emberileg is szimpatikusak voltak és nem volt semmi fenntartása velük szemben, de egyiket sem tudta alkalmazni a német nyelvtudásuk hiánya miatt.
De az elkövetkezendő évek valószínűleg drámai fordulatot fognak hozni ebben a helyzetben. Az egyre növekvő számú kelet-európai "gazdasági menekült" és az Európán kívülről jövő háborús és/vagy gazdasági menekült át fogja billenteni a kereslet-kínálat arányát a másik irányba. A munkaadók megint elkezdhetnek válogatni az álláskeresők között és a nyelvtudás, az adott országban való szocializálódásra hajlandóság és képesség előtérbe fog kerülni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!