Miért terjedt el az a közhely, hogy az angol a világ egyik legegyszerűbb nyelve?

Mert valóban egyszerű. Nincs benne igeragozás (pl. spanyolban). Nincs benne főnévragozás, nincsen hímnem, nőnem, semlegesnem (pl. oroszban).

Olvasás, kiejtés kicsit nehéz, de a nyelvtana valóban könnyű, azokhoz a nyelvekhez képest, amiket még tanultam.

Könnyű gyakorolni, mert könnyebb egy angol filmet találni magyar felirattal, mint pl. egy spanyolt.

Neten is nagyon sok anyag van. Régebben, amikor még nem volt ennyire elterjedt a net, akkor is be tudtunk szerezni könnyen angol nyelvű újságokat, de mást nem igazán.

Tényleg csak közhely, másrészt középfok fölött már ez sem olyan könnyű nyelv. Van egy csomó olyan igés-igekötős kifejezése, ami csak angolul értelmezhető. Rengeteg kulturális alapú kifejezés. Nincs az az átjárhatósága, ami szinte mindig értelmes tükörfordításokat enged meg, mint a legtöb európai nyelv között. Szó szerint értelmetlenség is lenne bármit lefordítani belőle/rá.

Kb középfokig persze ritka könnyű az alapnyelvtana, ha az ember megszokja az igeszemléleteket, (befejezett, folyamatos...) meg az igeidők viszomyítási alapjait (befejezett múlt, going to stb) ami tulajdonképpen egészen egyedi benne, viszont ez is kellőképpen logikus.

Ennél könnyebb nyelveket elég nehéz találni, az igaz.

Mesterséges/szerkesztett nyelvek vannak könnyebbek is: interlingua, eszperantó, ido, volapük, meg ilyenek. De nyilván azt a fősodrat egyáltalán nem is ismeri, csak a nyelv-geek társadalom..

"Kb középfokig persze ritka könnyű az alapnyelvtana, ha az ember megszokja az igeszemléleteket, (befejezett, folyamatos...) meg az igeidők viszomyítási alapjait (befejezett múlt, going to stb) ami tulajdonképpen egészen egyedi benne, viszont ez is kellőképpen logikus. "

Azért én ezt egyedinek nem nevezném :)

Pl. spanyolban/olaszban ugyanilyen igeidők vannak, csak ott, ezeken kívül, még sokkal több igeidő van, mint angolban. Így ezekhez képest is könnyebb az angol.

Tükör fordítani ugyanúgy nem lehet más nyelvekben sem. Nem csak az angolban. Legalábbis magyarra.

Mert pl. angol-spanyolban is rengeteg hasonlóság van. Sokszor teljesen ugyanaz a szó, csak máshogy kell kiejteni. De még angol-oroszban is több a hasonlóság, mint a magyarban :)

"Mesterséges/szerkesztett nyelvek vannak könnyebbek is: interlingua, eszperantó, ido, volapük, meg ilyenek. De nyilván azt a fősodrat egyáltalán nem is ismeri, csak a nyelv-geek társadalom.."

Vagy lehet, hogy ismerik, csak minek törődjünk olyan nyelvekkel, amik sehol nem hivatalosak és nem használhatók semmire. Legkönnyebb valószínűleg a toki pona, ahol minden rovarra ugyanaz a szó van. Ez mennyire tűnik használhatónak? Megcsíp valami, és megkérdezi az orvos, hogy mi volt az, te pedig egy olyan szóval felelsz, ami egyszerre lehet szúnyog, lódarázs, vagy a világ legnagyobb darázsféléje, ami Kelet-Ázsiában él. Ennek mi értelme? A mesterséges nyelvekkel az a baj, hogy az élet nem igazolta a létjogosultságukat. Kivétel talán az eszperantó, ami egy tökéletesen használható nyelv lehetne, és nem a kommunikációs korlátok miatt bukott meg.

<< Pl. spanyolban/olaszban ugyanilyen igeidők vannak, csak ott, ezeken kívül, még sokkal több igeidő van, mint angolban. Így ezekhez képest is könnyebb az angol. >>

Összetett igeidők a magyarban is elterjedtebbek voltak a nyelvújításig, ami szvsz sokat szegényített is a nyelvünkön az egyszerűsítésekkel.

Hoztam volt. Jöttem légyen. Megette lészen. Megérkezendetek lészen. stb...

Sőt, a legteljesebb összetett igiidő táblája éppen az eszperantónak van. Csak éppen logikus és teljes, kivételek nélkül.

Én az angol nyelv egyediségén az igeszemléletét, és a viszonyítási alapjait értem. A függőbeszédben nem a beszélő, hanem a referencia-igeidő számít, hogy pld amit mondott vagy gondolt valaki, az mikor van/volt/lesz ahhoz képest, amikor nmondta, gondolta. Pld a refereciapillanatig még lenem zárult, még zajló eseményre folyamatos-befejezett igeidő szintén az angolra jellemző. Latinos nyelvekben sincs tudtommal. A jelenleg folyamatban levő dologra igealakra (ami az angolban a sima folyamatos jelen) tudok olasz/spanyol példát, de az ennyire következetes igeszemléleti használat nem rémlik. (Jó, én alapvetően angolos vagyok, ezért is lehet a részrehajlásom.)

<< a toki pona, ahol minden rovarra ugyanaz a szó van >>

Az Afrikaans talán még szebb ellenpéldád lett volna a sületlen egyszerűsítésekre. Mondjuk az speciel pont elég volt a bennszülöttekkel minimális társalgásra: Tedd oda! Vidd fel! Add át! stb. Rovarokról, meg csillagképekről meg ásványokról azon a nyelven sem folytattak kifinomult tudományos társalgást :D

Mindazonáltal egy nyelv egyszerűségét nem a minimális szókincs adja, hanem a következetes és szigorúan kivételnélküli szabályokat követő nyelvtan, beleértve a szóképzést is. Ebben speciel az eszperantó nagyot alkotott, ezt be kell ismerni. De pld ez is, a különféle rovarokra a tudományos/latin nevüket használja, a sajátságos nyelvtan alkalmazásához szükséges átalakításokkal. (Pölö, hogy minden rovar főnév, ezért -o végződést kap.)