Hogyan lehet megfejteni egy ismeretlen (ősi) nyelvet?

Szerintem téves, amit írtok. Az összes elfelejtett nyelvet meg írást kétnyelvű feliratok alapján fejtették meg, vagy az adott nyelvemlékeken kívüli elemekből kiindulva, mint amikor pl. Rawlinson az ismétlődések alapján azonosította a perzsa királyok Hérodotosznál fennmaradt neveit meg címeit a behisztúni szikla szövegében, és így sikerült megfejtenie az első ékírásos jeleket.

Olyan nyelvet meg írást, aminél sem azt nem tudjuk, milyen nyelven íródott, sem kétnyelvű szöveg nem maradt fenn, sem azt nem tudjuk kikövetkeztetni más forrásból, hogy a szövegeknek mi lehet a tartalma, tudomásom szerint még sosem sikerült megfejteni. Az indus-völgyi civilizáció feliratai pl. ilyenek.

"Ha ez alapján lehetséges, akkor nem lehet algoritmust írni erre?"

De lehet, és létezik is ilyen algoritmus. Az amerikai deskriptív nyelvészek célkitűzése volt anno, hogy képesek legyenek megfejteni az indián nyelveket pusztán a hallott szövegből kiindulva. Kellő nagyságú korpusz esetén (megfelelő nagyságú írott szöveg) elvileg van olyan algoritmus, vagy legalábbis lehetséges írni, ami képes visszafejteni a szöveget.

"Amúgy az idők folyamán változhatnak a dolgok jelentései is, vagy a szókapcsolatok, az elnevezésekről nem is beszélve. Hogyan lehet mégis egy szöveget pl. magyarral hasonlóvá tenni, ha semmi viszonyítás nincs?"

Nyilván tudni kell, hogy az adott nyelvet hol, mikor és kik beszélték. Egy ismeretlen nyelvű ismeretlen írást természetesen nem lehet megfejteni, hisz ott semmi fogódzó nincs a kiejtésre nézve. Ilyen pl. a lineáris A írás. Ha össze tudod vetni valami már ismerttel, akkor már más a helyzet. Ha meg tudod állapítani, hogy egy kiragadott szegmens a szövegből (pl. egy szó vagy egy morféma) más környezetbe illesztve jólformált kifejezést eredményez-e, akkor máris találtál egy jelentéssel bíró szegmenst. Szerintem mindenképp kell valami előzetes tudás hozzá, kellenek ismert elemek (az említett amerikai nyelvészeknek pl. rendelkezésükre álltak anyanyelvi beszélők, akik meg tudták mondani, hogy egy kifejezés jólformált-e).

1. Válasszuk szét azt, hogy mit lehet elvileg, és mit gyakorlatilag. Egy ilyen megfejtéshez rengeteg kutatás kell, előbb minél több tényanyag összegyűjtése, majd azok nagyon sokféle technológiával való feldolgozása. E tevékenységek nagyon sok időt (is) igényelnek, nagyon drágák. Az esetek többségében nincs meg az a motiváció, amely ekkora pénzt biztosít, így az eredmény elérése ugyan lehetséges, de nem következik be.

2. Arra vannak elméleti kritériumok, hogy milyen feltételek esetén lehet valamit megfejteni. Írás esetén a szöveg mennyisége, megtalálásának helyszínei (összevetve a történelmi eseményekkel), esetleges ábrák, utalások, hasonló események más nyelvű leírása (nem kétnyelvű szöveg, hanem egy esemény két [több] nyelvű ismertetése). Arra tehát az adatok ismeretében elég jó valószínűséggel tudunk becslést adni, hogy megfejthető-e. De hogy azt valakik végre is hajtják, már kérdés (lásd előző pont).

3. Idegen civilizációk megértése gyakorlatilag kommunikációs probléma. Első lépés, hogy mindkét civilizáció felkészült-e arra, hogy ilyesmit vizsgáljon. Ha igen, figyelni fog. Második lépés, hogy a civilizációk vannak-e olyan fokon, hogy képesek elválasztani a természet jelzéseit a mesterséges (civilizációs) jelzésektől. Ha igen, akkor csak idő és főleg akarat kérdése, hogy megértsék egymást. A módszer azon alapul, hogy a természet véletlen jeleket ad, míg az intelligencia képes ismétlődőket is adni. A természet univerzális, a törvényei is, tehát ugyan eltérő "nyelven", de ugyanarról a "történésről" lehet beszélni. Keresünk egy egyszerű szabályt és azt módszeresen ismételjük. A "másik fél" előbb utóbb észreveszi, hogy ez nem lehet a természet jelzése. Ő is rájön, hogy a jel egy természeti szabály ismételgetése. Innentől már csak ismeret, fantázia és türelem kérdése a megoldás. De garantáltan meglesz.

4. Egy dolog algoritmust adni. Attól, hogy valamit meg tudunk fejteni, nem biztos, hogy annak minden lépését pontosan ismerjük, mert nem tudjuk az agy pontos működési elvét (sem). Azaz előfordul, hogy megfejtés nem algoritmizálható. De ha mégis, akkor jön a másik dolog. Van-e kellő érdek (azaz szakértő, idő, pénz) annak létrehozására. Gyakori jelenség, hogy nincs. És még nem is beszéltünk az akadályozó ellenérdekeltségről. Erre jó példa, hogy az elektromos autók széleskörű elterjedése nem a tudás (akarat)hiány miatt nem valósul meg, hanem az olajlobbi aknamunkája miatt. Ezért tehát nagyon sok oka lehet annak, ha valamire nem csináltak algoritmust.