A görög nevek miért vannak máshogy írva angolban meg magyarban?

Nem csak a görög, hanem a latin végződések (pl. -um) is olykor eltűnnek egy-egy szó valamilyen változatában. Olyan is van, amikor nem az angolban, hanem a magyarban. Pl. egy kémiai elem neve magyarul urán, angolul uranium.

A görögben nem vagyok teljesen biztos, de a latin végződések szerepe csak az volt, hogy a szó nemét és esetét jelöljék, tehát maga a szó töve már utalt a szó jelentésére a végződés nélkül is. És mivel (főleg az angolban) nincs szükség arra, hogy a szó nemét és esetét jelöljük, el is maradt.

Annyira gyakori végződés pl. a latinban az -us, -um, vagy az ógörögben, az -osz, -on, hogy nem is társul már hozzá konkrét jelentés, a szó nélküle is érthető, így a szó végéről lekopik. És egyébként pont ez történt meg a latin nyelv története során, az újlatin nyelvek mind elhagyták ezeket a végződéseket!

Ha megfigyeled, pl. a bolygók neve a Szaturnusztól kezdve az angolban szintén nem tartalmazza az -us végződést, de sok más nyelv sem. Magyarul furán hangozna a "Szaturn" szó, nem túl szép az ehhez hasonló két mássalhangzó a szó végén, ezért meghagyta a végződést.

Még egy érdekesség: az ősz latinul autumnus volt, az angolban itt is autumn maradt, még a fura -mn végződés ellenére is, amiből az n-t ki sem ejtik. De az angoloknak úgyis mindegy, ők a felét úgyse ejtik ki annak, amit leírnak.