Miért van a rendhagyó igéknek 3 alakja?

van

volt

lesz

lett

Ez pl négy. De valóban az igeidőkkel van összefüggésben.

Kis Balaton környékén hallottam azt is, hogy leend.

Angolban minden igének három alakja van, csak a szabályos igéknek a második és harmadik megegyezik, de attól az még három.

(Bár praktikus lett volna beleírni a kérdésbe, milyen nyelvről van szó.)

Angol? Csak gondolom, mivel németben 5 alak is lehetséges.

Angolban szokás a következőket a három alaknak nevezni:

1. Főnévi igenév (Infinitiv) - ugyanez a jelen idejű alak csak a "to"-t nem teszed elé

2. Múlt idejű alak (Imperfekt) - sima múlt időnél használod

3. Befejezett melléknévi igenév (Particip perfekt) - befejezett időknél használod, amik összetettek: előtte a "have" segédigeként ragozódik

pl. (1) begin > (2) began > (3) begun

Ezeket inkább "erős" igéknek kéne nevezni. (Mert erősek ugyan, de nem ész nélkül, van egyfajta szabályossága a tőhangváltásoknak.) Rendhagyó, ami teljesen szabálytalan a többihez képest.

Miért vannak az igéknek alakjai?

Bizonyos nyelvtani különbségeket ki lehet fejezni külön szóval (elöljárószó/névutó), toldalékolással (képző/rag/jel), és adott hang megváltoztatásával is (szó végének eltorzítása a deklináció, belsejének változtatása a tőhangváltás). Az indoeurópai nyelvek előszeretettel alkalmazzák a tőhangváltást, többek között az igék idejének megállapításához. Ez kb. olyan mintha a "fut"-nak nem az lenne a múlt ideje, hogy "futott", hanem mondjuk "fat". Akár ez is egy megoldása lehetne. Eredendően minden valamire való tisztességes indoeurópai igének vannak alakjai, szóval nem ez lenne a rendhagyó, hanem ez az alapvető és normális.

Pl.: go / went / gone

I go to the mall every weekend.

I went to the mall yesterday as well.

I have gone to the mall, but I can go again if you would like.