Az édenkertet miért egy zöldségről nevezték el?

5. voltam. Na most itt én is kicsit okoskodtam, de a sok válasz után késztetést éreztem, hogy utána nézzek a paradicsomnak. Sajnos manapság leginkább az internetről informálódunk, ahol a cikkeket legtöbbször lektorálatlan írások töltik ki, amiket hétköznapi emberek szerkesztenek. Én is korábban olvastam arról ,hogy botanikailag gyümölcs, de most itt találtam egy érdekes leírást, de ki tudja, hogy ez mennyire hiteles:

[link]

A kérdezőnek részben igaza van, mert a zöldség és a gyümölcs valóban nem definiálható. Nem akarok bele mélyedni ebbe, mert szét offolom a kérdést, de csak egy dolgot ragadnék ki: Hogy a paradicsom zöldség-e vagy gyümölcs, olyan, mint, hogy egy madár szép-e vagy sem. Akit érdekel mélyebben, keressen rá, mert rengeteg cikket találni erről a nagy kérdésről, és mindenki döntse el maga. Hogy a kérdésre is visszatérjek, ennél még az is könnyebben kikövetkeztethető, hogy valószínűleg a növény kapta az édenkertről a nevét, mert ezt a bizonyos növényt tartották annak a bizonyos "almának".

A szó eredetileg görög: παράδεισος (paradeiszosz), ebből vette át a latin (paradisus) és a többi nyelv.

A héber szöveg egyszerűen "kert"-et ír (Isten kertje, Éden-kert), ezt fordítja a görög Ószövetség néhány helyen Paradicsomnak. A görög nyelven íródott Újszövetségben pedig már mennyország értelemben is használatos a kifejezés.

Az Etimológiai szótárból:

Paradicsom, mint Édenkert:

Latin jövevényszó, vö. egyházi latin paradisus 'mennyország, édenkert', középkori latin 'az édenkert kapuja; édenkertecske', hazai latin 'pompás paradicsomi kert'. A latin szó a görög 'bekerített park; édenkert, mennyország' paradejszosz főnévre vezethető vissza, amely az azonos jelentésű pardēs folytatása. A szó történetéhez hozzátartozik, hogy a perzsában hasonló hangalakú szóval jelölték a királyi, főúri vadaskerteket és díszparkokat vö. középperzsa paradēz 'körülfalazás, körülkerítés'. A magyar paradicsom szó a latin paradisus szövegekben leggyakrabban használt tárgyragos alakjának átvétele, vö. Egyiptom. Származéka a paradicsomi.

Paradicsom, mint növény:

Összetételi előtag önállósulásával keletkezett vö. paradicsomalma 'paradicsom <növény>' [1783]. Ez utóbbi összetétel (paradicsom + alma) német, közelebbről ausztriai német mintájára keletkezett, vö: ausztriai német Paradiseapfel 'paradicsom'. Ez a korai újfelnémet paradesis 'édenkert' és a német Apfel 'alma' összetételére vezethető vissza. A paradicsom növény a 16. században került Amerikából Európába. Sokáig csak dísznövényként ápolták, konyhakerti növényként Magyarországon a 19. közepe tájától termesztik. Származéka a paradicsomos.

És, hogy a paradicsom miért gyümölcs (ha már ez is felmerült)? Azért, mert ez a növény termése (gyümölcse), ugyanúgy, mint ahogy termés a paprika, uborka, tök, cukkini, csupán konyhai felhasználásuk (elsősorban az ízük miatt) a zöldségekéhez hasonló, ezért szokták a zöldségek közé sorolni őket (egyébként ezzel nincs semmi baj, igazából botanikai szempontból gyümölcsök, nem pedig konyhai szempontból).

Ami viszont mindenképpen zöldség az a növény nem-termés része, mint pl: gyökere/gumója: retek, sárgarépa, krumpli; szára: karalábé, spárga; levele: káposzta, saláta, rukkola; virága: karfiol, brokkoli.

Vannak olyan régi írások, ahol a paradicsom gyümölcs, de mondjuk a dinnye zöldség. De például a sárgadinnye biológiailag közelebbi rokona az uborkának (cucumis növénynemzetség), mint a görögdinnyének (citrullus növénynemzetség), szóval érdemes különbséget tenni felhasználási és botanikai megkülönböztetés között, hogy ne legyen kavar.