A héberül tudok lenne egy-pár kérdésem? (többi lent)

Hát hol is kezdjem

a modern héberhez képest fogom leírni a külömbséget

A legnagyobb külömbség hogy a szefárdi, és jemenita kiejtésrendszerek használják az ayin , heth, tsadé, quf, thaw, kiejtéseit , a torokhangokat amik benne vannak pl az arabban és az arámiban is a mai napig

ezek azért is tűntek el mert Eliezer Ben Yehuda a felélesztett héber nyelvet a szefárdi és askenázi hagyományokra alapozta

az eredeti modern kiejtésben még benne volt a heth(mély H) és az ayin torokhangos kiejtése is ,de azok hamar ki is haltak belőle az askenázi nyomás miatt

Az askenázik gazdagabbak voltak és volt és van is egy ilyen szociális feszültség a mizrahi és askenázi zsidók között, van hogy egymást nem igazi zsidónak tekintik , az askenázik szerint a mizrahik arabok vagy 'ars -ok (arsawwat ból jön , jelentése dzsigoló), hangosak és úgy viselkednek mint az arabok .

Ez is közben játszott az ayin és heth(mély H volt , mostmár hörgös kh) kiveszésére ,a legtöbb mizrahi mostmár nem beszéli így a hébert mert nem akar arabosan hangzani.

Ezek a régi hangok persze megtalálhatóak a mizrahi liturgikus kiejtésekben(szefárdi és jemenita) és amikor a tórát olvassák kiejtik ezeket a hangokat .

Magánhangzók

Az ashkenázi és szefárdi hagyományokban a magánhangzók kiejtése nagyjából ugyanaz ,de az askenáziban külömbözhet regionális elhelyezkedéstől

Pl: Német askenáziban az Israel : Yisroel

a Litván Askenáziban meg Yisruayl vagy yisruil

Nikkudoth

Shewa ְ

Csak a jemenita és tiberiai(kihalt) kiejtésben használatos, egy rövid "ö" szerü mássalhangzó

Zere ֵ

"É" minden kiejtésben

Segol ֶ

"É" szefárdi és askenázi kiejtésben, de "E" (mint a magyar "e") Jemenita és tiberiai(kihalt) kiejtésben

Pataḥ ַ

'Á' Minden kiejtésben

Qamatz ָ

'á' szefárdi és modern kiejtésben, és pár askenázi szubdialektusban is, de jemenita , askenázi, és tiberiai(kihalt) kiejtésben

Ez egy mélyebb zártabb a, mint ami a magyarban van, már inkább olyan hangzása van mint az 'O'-nak de mégsem teljesen, hogy is mondjam ...félig 'a' és félig 'o'

általában 'ɔ'-val jelölik

ḥolam ֹ

'O' hang minden esetben , valamikor egy waw\vav-al van párosítva (ו-וֹ) ,ez esetben is csak egy O hangot jelöl és nem "wo"-ként van olvasva

Hiriq ִ

Minden kiejtésben a 'í' hangot jelöli, gyakran össze tévesztendő a shewa jelével ami két pont egymás alatt ,míg a hiríq egy pont az adott betű alatt

Dagesh ּ

Lágyítja vagy keményíti a mássalhangzókat, vagy megduplázza

pl egy khaf egy dagesh-el csak egy "K" míg anélkül egy "kh"

egy mem egy dagessel megduplázódik és két "m" lesz

pl מים mim ből mimm lesz --->מיםּ

egy táblázat a dagesh ről .ahogy megváltoztatja a mássalhangzókat

[v]~[β]→[b], [ɣ]→[ɡ],

[ð]→[d], [x]~[χ]→[k],

[f]~[ɸ]→[p], [θ]→[t]

Kubbutz és shuruk ֻ, וּ

minden kiejtésben "U"

Remélem ez segített még akkor is ha túl későn adtam választ

Plusznak hozzátenném hogy a szamaritánus héber szinte teljesen külömbözöbb

mert a szamaritánusok sosem hagytál el izraelt

de elveszítették a kapcsolatot a zsidókkal akik szétterjedtek a földön , és ezért máshogy is fejlődött a nyelvük és még az írásuk is

vki üzent aki tartani akarta velem a kapcsolatot , válaszolni akartam de nem tudtam .

törölted fiókodat vagy valami, bárhogy is , üzenj majd ha megint fennt leszel.