A héberül tudok lenne egy-pár kérdésem? (többi lent)

1. A kiejtesek masok. Vakahogy ugy, mint a szegedi tajszolas. Pld

viág = olám (szfaradi- izraeli) = ajlom (askenaz).

Ma Izraelben a donto tobbseg a szfaradi kiejtest hasznalja. (a par ezer szelsoseges vallasos askenazi kivetelevel, de ok is csak imahoz hasznaljak az askenaz kiejtest).

2. A heberben tkp szotagok szerint olvasnak-irnak. Egy szotag (altalaban) egy massalhangzobol es egy maganhangzobol all. A magamhangzot a massalhangzo ala irjak. Pld

כָּל עוֹד בַּלֵּבָב פְּנִימָה

נֶפֶשׁ יְהוּדִי הוֹמִיָּה

וּלְפַאֲתֵי מִזְרָח קָדִימָה

עַין לְצִיוֹן צוֹפִיָּה

Vannak azonban olyan massalhangzok (az alef es az ajin), ami nema, es esetleg a maganhangzo kiejteset modositjak.

Ez persze, NAGYON vazlatos leiras.

Szamolni ugyanugy kell, mint magyarul.

Viszont a betuknek vannak szamertekeik is, de ezeket csak a kavvala hasznalja. Pld a ferfi איש 1-el kevesebbet er mint a no (אישה)

askenáz és szefárd kiejtés közt tapasztalatom szerint a nagy különbség a táv, a szefárd t-nek, az askenáz sz-nek ejti. A magánhangzók összevissza vannak nekem egyenlőre az askenázban (még most tanulom csak ezt, eddig szefárdul olvastam), de abban rejlik a többi. Távon kívül egyébként az összes betűt mindkettőben (ájin, hé, álef kivételével persze) úgy ejted, ami a nevének kezdőbetűje, tehát pl a nun n, a zájin z. Jodnál figyelni kell, hogy j vagy i.

A hogyan kell számolni kérdés arra vonatkozott, hogy hogy mondod, hogy 1,2,3,4, vagy arra, hogy melyik betűnek mi a számértéke, vagy mire gondolsz?

"A számolásra gondolok. Mert olvastam h a nőknek és a férfiaknak is más hogy kell."

A szamoknak van nonemu es himnemu alakja. Pld echád=1 himnemben, áchát=1 nonemben. A foneveknek vannak nemei (a-ra, t-re vegzodo = nonem, a tobbi himnem) es a jelzok (a szamnevek is) illeszkednek a jelzett szo nemehez.