Ne nézettek hü**ének, de melyik a magasabb pont: a hepe vagy a hupa?

Tudod mi az abszolút lehetetlen?

Hepehupás úton egymás után két hepe.

Nagyon jó a kérdés! És valószínűleg egyszerre több válasz is lehet helyes. :)

A "hepe-hupás" sokszor a dimbes-dombos szinonimája, tehát mind a kettő magaslat.

Ugyanakkor tényleg "lehuppanunk", de máshol mondják úgy is, hogy "elheppen", vagy csak "heppen".

Nekem a nagyszüleim inkább a hegyes-völgyes szinonimájaként használták, a "hepe" lett volna a völgy, a "hupa" pedig a hegy. Amire manapság mondjuk, hogy hepehupás (pl. úttest) arra ők azt mondták, hogy "göröncsös".

A magyar nyelv egyik sajátossága, hogy a hangalak sokszor tükrözi működésében és alakjában azt, amit megjelöl.

A magánhangzóink magas és mély hangrendűekre oszlanak. Ezeket általában minden ember eléggé jól szokta érzékelni. Nevükből eredően magasságot és mélységet is ki tud fejezni. Illetve ha távolságról vagy mozgásról beszélünk, akkor a tárgy vagy jelenség hozzám viszonyított helyzetét is tudja jelölni. Így ha valami magasan vagy mélyen van azt jelöli a hang.

Hegy - Völgy

Vagy, ha közeledik esetleg távolodik (vagy közel vagy távol van valami).

ide - oda, erre - arra, ez - az, fönt - lent

Így aztán a hepe mivel magas hangrendű, az lesz a magas, a hupa pedig mivel mély hangrendű az lesz a mélyebb.

Ezért huppanunk és nem heppenünk :) Amikor ugrok és földet érek, akkor is hoppanok, de ha már 'lebegek', akkor megint magas.

Anonymus

@Anonymus

A heppen, elheppen a tájnyelvben létező ige. :)

A mély és magas hangrenddel kapcsolatban van némi igazságod, az ez/az itt/ott és származékaik valóban ellentétpárként (is) működnek.

De a mély-magas hangrendet a le és fel irányokkal összefüggésbe hozni nagyon erőltetett. A nyelvészet a mély és magas hangok terminológiáját a zeneelméletből vette át. Maga a zeneelméleti kifejezés is nem olyan régen - talán kétszáz éve? - vált a köznyelv részévé, azóta beszélünk mély és magas hangokról.

Előtte - talán évezredeken át - vékony és vastag hangról beszélt a magyar ember. Ma is érti még mindenki. Ha nem is így mondja, de senkinek sem kell külön magyarázni, hogy a vékony és vastag közül melyik a magas, melyik a mély :)

Jó, hát lehet, hogy létezik ilyen szó, de akkor sem azt jelenti a heppen, hogy leül vagy mozgásában megáll, tehát huppan, hanem inkább az ellenkezőjét vagyis elindít valamit. Ezt erősíted az "el" előhangzóval.

Egyébként attól, hogy a "tudomány" akár a nyelvészet "tudomány" mit tud és mit nem tud egyáltalán nem mérvadó. Azért, mert egy igazán archaikus népdalt egy 18 éves fiatal lánytól gyűjtenek, és egy jó Dáridós mulatós zenét egy 90 éves nénikétől hallanak először, még nem azt jelenti, hogy a Dáridó régebbi mint a népdal.

Így aztán a nyelvekben már régen meglévő lehetőségeket, csak azért, mert tegnap előtt fedezték fel és tegnap előtt fogalmazta meg valaki, nem azt jelenti, hogy amikor kialakult, akkor nem ez volt az oka és célja a kialakulásának.

Egyébként pedig teljesen jól levezethető, hogy ezzel a tulajdonságával a nyelvünk pontosan a hétköznapokban is tapasztalható doppler effektust igyekszik érzékeltetni, miszerint a közeledő tárgy hangja egyre magasodik, a távolodó tárgy hangja mélyül.

Attól, hogy ez nincs megfogalmazva, még benne van :)

Anonymus