Lovári vagy eszperantó?

Hobbiból tanulnám meg valamelyiket, de melyiket válasszam?

A lovári egy Magyarországon élő kisebbség nyelve, az eszperantó egy nemzetközi közösségé.

Melyikkel van több lehetőség akármire?

Ha szociális munkában gondolkodsz, akkor a lovári a jobb. Más munkákban is hasznos lehet, ha sok emberrel találkozol. Az eszperantó inkább ismerkedésre való határok nélkül.

Melyiket értik meg többen?

Ez egy elé nehéz kérdés, mivel mindkét létszám nehezen becsülhető. A cigányok közül nem mindenki beszél lovári nyelven, és az eszperantó sem számít nagy nyelvnek. A cigányok lélekszámát 600 ezerre teszik, az eszperantistákra a felső becslés 2 millió.

Melyiket könnyű tanulni?

Mindkettő könnyen tanulható. Az eszperantót így tervezték, a lováriban pedig sok a magyar szó és kifejezés.

De jó olyat olvasni, hogy valaki nem hülyézi le kapásból az eszperantót!

Bár eszperantó párti vagyok, nem tudok semmit hozzáfűzni, az első hozzászóló olyan szépen kifejtette a dolgokat.

Bármelyik nyelvet választod is, sok sikert hozzá! :)

"Hobbiból tanulnám meg valamelyiket, de melyiket válasszam? "

Hát, ha hobbiról van szó, akkor inkább neked kell tudni, hiszen így a motiváció maga az érdeklődés, nem mondjuk a nyelvvizsga, amire sokan utaznak. Én azt mondom, legyen az eszperantó. Miért? Mert egyrészt egyfajta kuriózum, másrészt, mert kiváló alap más nyelvekhez, valahogy annyira benne van az indoeurópai nyelvek "működése". Ezen felül rengeteg barátot szerezhetsz vele, bár sokan nem beszélik. Ha a "lehetőség" alatt mondjuk a karrierlehetőségeket érted, semmi komolyra ne számíts, ez egy hobbimozgalom nyelve.

A lováriról nem tudok sokat, de sosem értettem, miért akarják annyian tanulni. Annyira állítólag nem könnyű, mint hírlik, álláslehetőségekhez nem jutsz vele, akkor meg minek? Cigányokkal akarsz anyanyelven beszélni? Válaszd szerintem az eszperantót, jól fog jönni később, ha más nyelveket akarsz majd tanulni.

Az eszperantót tipikusan a nemzetközi értelmiség tanulja, és sokan tényleg hobbinyelvként, két-három másik mellett. Komoly irodalma is van, meg nemzetközi szervezeteik, táboraik. Persze akárkit hiába szólítasz meg az utcán eszperantóul, de ma már nem nagy cucc tartani velük a kapcsolatot interneten, és részt venni a programjaikon. Könyvtárnyi letölthető anyag van, de rengeteg mindent olcsón vagy ingyen nyomtatásban is be lehet szerezni. Az eszperantó nyelvkönyveket képzett tanárok írják. Rendszerezett, logikusan felépülő nyelv, a lehető leghatékonyabb képzőkészlettel, természetesen felesleges szabályok, és azok alóli felesleges kivételek nélkül.

Tavaly Borsodban tanítottam (angolt) és ott egy kollégánál láttam a lovári "nyelvkönyvet" -- egy nagyon szerény, olcsó szedéssel készült kis füzetkét, ami lényegéban szavakat sorolt fel, néhány egyszerű példamondattal. A nyelvet tanító kolléga saját elmondása szerint több mint 20 "nyelvtani nem" azaz ragozási tábla van, de ezek alól is annyi a rendhagyás, hogy tulajdonképpen nem is célszerű a nyelvtant célirányosan megtanulni, hanem csak sokat gyakorolják a szavakat. Irodalma: itt-ott egy versecskével próbálkoznak, de ez inkább aféle kultur-kuriózum. Rendesen jellemzően csak azok beszélik, akik a cigányság nagy átlagához képest számítanak értelmiségnek. A nagy tömeg kb lováriul káromkodik, ha nem akarja, hogy mások megértsék.

"Rendszerezett, logikusan felépülő nyelv, a lehető leghatékonyabb képzőkészlettel, természetesen felesleges szabályok, és azok alóli felesleges kivételek nélkül. "

Ez azért túlzás. Zamenhof, akármilyen ügyes és ötletes volt, egy csomó felesleges marhaságot is beletett a nyelvbe. Pl. ilyen a melléknevek eset és szám szerinti egyeztetése (la malbonajn patrinojn), az -ino-utótag úgy általában, egyes képzők (-um-képző), meg bizonyos hangok, mint a ŭ vagy a ĥ. Különösen az ŭ zavar, teljesen fölösleges bonyolításnak érzem. Bizonyos mellékneveknél meg egyszerűbb lenne, ha nem ragaszkodnánk az "a melléknév ellentétpárját a mal-előtaggal képezzük"-szabályhoz, mert sokszor bonyodalmakhoz vezet. Ja, és természetesen szerintem a li, ŝi, ĝi különbségtétel se feltétlenül lenne szükséges, de ezt mondjuk nem feltétlenül látom bonyolításnak, bizonyos esetekben egyértelműsít. Viszont az tény, hogy Zamenhof nem élt az egyszerűsítés minden eszközével. Mi a jó francnak kell az a kalapos u-hang?!

6-os:

A felvetéseiddel nagyrészt egyet is érrtek. Ha a kérdés úgy szólna, hogy van-e még az eszperantónál is jobb ötlete valakinek, akkor azt írtam volna, hogy nézzen utána a kérdező az Ido, Interlingva stb nyelveknek.

Ugyanis az általad sorolt problémákat kielemzték, könyveket írtak róla, többet magyarázták mint szükséges, (többek között az én "kedvencem is a 20. közepéig az élő nyelvekben is általános hímsovinizmus, miszerint minden "alapból" hímnemű, és csak ha a "rendkívüli" esetben nőről beszélünk, akkor kap nőnemű szóképzést: -ette latinul és olaszul, -ess franciául és angolul, vagy az eszperantóba is átvett -in(e) németül,) és az eszperantó későbbi "leszármazottaiban" áthidalták.

Az eszperantó nagy "dilemmája", hogy egy 19. századi orvos (korszerű nyelvészeti ismeretek, illetve az utóbbi másfél évszázad nyelvtörténeti tanulságai nélkül) mivel viszont azóta annyi sokkal jobb ötlet született, hogy ez már önmagában is káosz, holott az eredeti cél éppen az lett volna, hogy legyen EGY egységes, közös, nemzetközi kommunikációs Lingva Franca. A mai eszperantó túlélése tehát főleg abból az igényből táplálkozik, hogy inkább használjuk a szakmai (nyelvészeti) hibái ellenére is bevált, egy időben gyorsan terjedt "klasszikus" nyelvet, legalább ebben ne legyen széthúzás.

CSAKHOGY

A kérdés arról szólt, hogy "eszperantó vagy lovári". Ebből a szempontból nézve, az eszperantó mégis ezerszer is inkább célszerű döntés, mint a lovári, -- többek között a feljebb említett okokból. Még ha az eszperantó ezer sebből vérzik is, legalább az elhihető róla, hogy megalkotásának szándékos célja az egyszerűsítés, amennyire és ahol csak lehet.

1. Mi laborigis oficistojn lace.

2. Mi laborigis oficistojn lacajn.

3. Mi laborigis oficistojn laca.

1. Fáradtan dolgoztattam alkalmazottakat.

(Én voltam a fáradt.)

2. Dolgoztattam fáradt alkalmazottakat.

(Az általad kifogásolt egyeztetéssel: az alkalmazottak voltak fáradtak.)

3. Alkalmazottakat dolgoztattam fáradtRA.

(A dolgoztatástól LETTEK fáradtak.)

Vagy:

Mi pentris heĝon bluan verda.

Kék kerítést zöldre festettem.

Az egyeztetésnek fontos jelentésmegkülönböztető szerepe van.

Csak gondoltam szólok, hogy pont ez nem is akkora marhaság amúgy.

öööö... a mesterséges kerítés, amit fest az ember, inkább "barilo" lesz, de a lényeget gondolom érted :D

ja és (die) -in németül, vagy -ine valamelyik germán nyelv(ek)en

(gyk-n miért is nem lehet hsz-t utólag szerkeszteni..... sóhaj)