Egyetértek a nyelvészek azon gondolatával, miszerint a magyar nyelv szókincse sokkal gazdagabb mint az angol, ha igen miért és ha nem miért nem?

Aki nyelvvel foglalkozik, az legalább tanuljon meg helyesen írni.

Ezek után komolytalannak tartom a kérdésed is.

A mai modern nyelvekben minden mai fogalmat ki lehet fejezni - legfeljebb egyik nyelven kicsit egyszerűbb, a másikon bonyolultabb.

De más fogalmaknál meg fordítva van, így ezek kiegyenlítik egymást.

egyetértek, kifejezőbbek tudunk lenni magyarul mint angolul, káromkodásban sokkal jobbak is!! ;)

amúgy én még úgy tanulta hogy a magyar szókészlet 1 millió szóból áll

Ha beidézed azokat a helyeket, ahol a nyelvészek ezt mondják, akkor meg tudom ítélni, mennyire igaz.

Alapjáraton egyáltalán nem értek egyet vele. A magyar kultúra, a magyar emberek, nagyon merevek, lassan fogadnak be egy-egy új (jövevény)szót, és ritkán alkotnak teljesen újat. Az angolt simán beszéli félmilliárd ember anyanyelvként a világ minden táján, rengeteg kultúrkörben, ez nagyon rugalmassá teszi. Rengeteg az új szó, amit elég hamar hivatalosan is elismernek. Náluk kb. minden nap olyan, mint nálunk a nyelvújítás kora.

Emellett a szókincs méretének meghatározása nagyon körülményes. Szinte önkényes, hogy mit fogadjanak el külön szónak és mit nem.

Alapvetően nem értek egyet a kijelentéssel.

Először is, kezdjük azzal, hogy nyelvészek ilyet biztosan nem mondtak. Ha igen, megkérnélek, linkeld be azt az oldalt, ahol nyelvésztől ez a vélemény hangzik el! Ha ilyen nincs, akkor szeretném tudni, mi alapján állítod, hogy nyelvészek ilyet mondtak, az ilyen állítások ugyanis a melegágyai az ilyen legendák terjedésének (mint ahogy az elsőt máris meggyőzted, azért, mert az állításodat állítólag szakértők támasztják alá - amit én nagyon kétlek). Elmondom, szerintem mi alapján állítod ezt: 1.: hallottad/olvastad valaki(k)től, hogy "nyelvészek szerint a magyar a világ leggazdagabb szókinccsel rendelkező nyelve", akik szintén nem tudták bemutatni, hogy kik ezek a bizonyos szakértők, csak mondták, te meg elhitted. Vagy 2.: megismerkedtél valami álnyelvésznek a munkájával, aki ezt állítja (Varga Csaba, Kiss Dénes).

Egy nyelvész erre ugyanis a következőt válaszolná: ez egy bizonytalan kérdés, mert nem egyértelmű, hogy mi a "szó", hol húzódik a szavak és a szóváltozatok határa, bele kell-e számítani a képzett szavakat, az egyjelentésű szavakat, a szóösszetételeket stb. Namármost van olyan felfogás, miszerint a magyarban "végtelen" szó van, mert elvileg bármennyi összetétel képezhető. Pl. én most kitalálom azt a szót, hogy gyakorikérdések-válaszoló. Plusz egy szó a nagyszótárba. Ha lenyelek egy csomó cseresznyemagot és ezzel kiállok az utcára és pénzt keresek, akkor én cseresznyemagnyelő leszek. Még egy szó. Ha valaki engem utánoz, akkor az cseresznyemagnyelősködik. Még egy szó.

Ha belép a nyelvbe a "radarozni" ige (ami egy külföldi átvétel) és képzővel megalkotom a "radarozható" szót, ami azt jelenti, hogy a repülőt meg lehet találni radaron, akkor kaptam megint csak egy új szót. És ez csak két módszer (képzők, összetételek) a szóalkotásra.

Nézzünk más nyelveket, hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet. Ott van pl. a svéd: itt a "névelő" a szó végére kerül (hus- ház, huset- a ház). Akkor most a "huset" külön szó? Aztán ott van az eszkimó nyelv, ahol egész sornyi szavak lehetnek, ugyanis inkorporáló jellegű nyelv, ami azt jelenti, hogy egy mondat egyetlen szóként jelenik meg, mert a toldalékok a szavakon belülre kerülnek.

Aztán ismert példa még a német nyelv, ahol szóösszetételek útján kb. végtelen szót lehet alkotni, mert kb. bármilyen főnév bármivel összekapcsolható (ezért vannak azok a bizonyos hosszú szavak a németben, amiket más nyelvek több külön szóként írnak le).

Az angolban pedig felmerül az a kérdés, hogy mi a nyelv "saját" szava. Az angolok szerint a samurai egy angol szó. Ahogy a blitzkrieg vagy a schadefreude is. Mivel az angolok tudják használni, megjelenik a sajtóban, irodalomban és benne van a szótárakban. Hogy ezek német eredetű szavak? Lehet, de akkor ennyi erővel az angol tetemes latin eredetű szókincse is idegen. Az angolban azért nincs nagyon értelme a szókincs nagyságáról vitázni, mert a szavak nagy része idegen eredetű.

Szóval leginkább az a probléma ezzel a kérdéssel, hogy elég nehéz meghatározni, hogy mi a szó. Vannak szótövek, vannak szóalakok, vannak szópéldányok, vannak lexémák, vannak morfémák. Valószínűleg az a válasz, hogy ez inkább a nyelvhasználótól függ, és azonos műveltségű emberek minden országban azonos árnyaltsággal beszélnek.

A "nyelvészeknek" nincsen ilyen "gondolata". Ez éppolyan soviniszta városi legenda, mint hogy a magyar nők a legszebbek, a magyar borok a legjobbak, a magyar _____________ ( <--- tetszőleges fogalom ide) világhírű/legnagyszerűbb.

Minden egyes nemzetnek az egyszerűbb egyedei így gondolkoznak a saját népükkel kapcsolatban.

Objektíven vizsgálva pedig az egyszerű válasz az, hogy az angol nyelvnek van a legnagyobb szókincse. Bővebben (a finnről szóló részbe nyugodtan behelyettesítheted a magyart is):

-----

Is it true that English has the most words of any language?

This question is practically impossible to answer, for the reasons explained in the answer to How many words are there in the English language? However, it seems quite probable that English has more words than most comparable world languages.

The reason for this is historical. English was originally a Germanic language, related to Dutch and German, and it shares much of its grammar and basic vocabulary with those languages. However, after the Norman Conquest in 1066 it was hugely influenced by Norman French, which became the language of the ruling class for a considerable period, and by Latin, which was the language of scholarship and of the Church. Very large numbers of French and Latin words entered the language. Consequently, English has a much larger vocabulary than either the Germanic languages or the members of the Romance language family to which French belongs.

English is also very ready to accommodate foreign words, and as it has become an international language, it has absorbed vocabulary from a large number of other sources. This does, of course, assume that you ignore 'agglutinative' languages such as Finnish, in which words can be stuck together in long strings of indefinite length, and which therefore have an almost infinite number of 'words'.