Magyarban mennyi igeidő van?

3 igeidő + elbeszélő múlt. Ez utóbbi a 19. század végére kikopott a nyelvből.

Egyébként sok nyelvben van csak 3 vagy 4 igeidő, csak ez nem az indoeurópai nyelvekre jellemző.

Jelenleg a magyarban három igeidőt használunk. Kihalt az elbeszélő múlt (olvasék), folyamatos múlt (olvasok vala), régmúlt (olvastam volt). Ezeket úgy használták, mint a hasonló nevű igeidőket ma más nyelvekben, tehát az elbeszélő múltat akkor, amikor előadtak valamit, a folyamatos múltat akkor, ha még folyamatban lévő dolgokról beszéltek, a régmúlttal pedig előidejűséget tudtak kifejezni. Létezett másik jövő idejű alak is (olvasandok).

Azért haltak ki, mert az esetek túlnyomó többségében feleslegesen kellett többet beszélniük ezen alakok miatt, amikor máshogy sem okoz félreértést. Mivel sokkal több igénk van, illetve az igekötőkkel is tudjuk finomítani a különböző mondatok jelentését, nem szorulunk arra, hogy ennyi igeidőt használjunk. A nyelv célja, hogy minél rövidebben biztosítsa, hogy félreértés nélkül adjuk át egymásnak gondolatainkat, ebben az esetben az bizonyult a legrövidebbnek, ha kiszórta ezeket.

Egyébként google is válaszolt volna a kérdésedre.

"Létezett másik jövő idejű alak is (olvasandok)."

Ezt azzal egészíteném ki, hogy szigorúan tudományos, szótani értelemben akkor jövő idejű (Future Tense) alak SINCS. A jövőt (Future TIME) persze ki lehet fejezni a "fog" segédigével, vagy a "majd" határozószóval, sőt, bármilyen, jövő időre vonatkozó határozóval, pld.: "Holnap iskolába megyek."

(Mint ahogy a többi - folyamatos múlt, előidejűség, régmúlt stb. - is kifejezhető körülírással, vagy határozókkal, de ami az igealakokat illeti, ugyanúgy kikoptak.)

Azt mondhatjuk tehát, hogy a magyarban csak KETTŐ igeidő van.

A jövő idejű alakok összetettek, és nem kötelező használni, ha van jövőre utaló határozószó.

Ezért lehetséges két és három időt használó modell is.