Mi a különbség egy önálló nyelv és egy dialektus között?

A diakelktus az egy nyelv területi változata. Mivel a magyar nyelvterület (történelmi Magyarország + a csángók Moldvában!!) világviszonylatban sem olyan nagy, ezért az eltérő dialektust beszélő emberek megértik még egymást, pl. egy palóc, aki a helyett á-t mond és fordítva megért egy szegedi ő-ző, vagy egy szabolcs-megyei jó = jáó szót beszélő embert.

De pl. Kínában, ami hatalmas ország, annyira messze élnek egymástól az egyes nyelvjárást beszélők, hogy sok esetben nem lehet eldönteni, hogy amit beszélnek, az a kínai nyelv dialektusa, vagy egy önálló nyelv.

Ez egy nagyon nehéz kérdés.

Elvileg erre az a válasz, hogy a nyelvjárás az, ami még nem áll annyira messze az alapnyelvtől, hogy ne lenne meg a kölcsönös érthetőség (a két beszélő meg tudja érteni egymást, ha hegyezi a fülét). A gyakorlatban viszont ez mégsem így működik, mert gyakran politikai szempontok is beleszólnak, és tök önkényes, hogy mit tekintenek nyelvnek Néhány példa: a cseh és a szlovák sokkal közelebb áll egymáshoz, mint mondjuk egy bajor és egy északi német nyelvjárás. Mégis az előbbieket önálló nyelveknek, az utóbbiakat egy nyelv két dialektusának tartjuk. Ugyanez van a délszláv nyelvekkel. A szerb és a horvát gyakorlatilag egy nyelv, de próbáld csak meg egy horvátnak mondani, hogy szerbül beszél...

Németországban az északi nyelvjárások sokkal jobban hasonlítanak a hollandra, mint az irodalmi németre. A hollandot pedig külön nyelvnek tekintjük, de ha a holland külön nyelv, akkor a svájci német is az! Legalább olyan távol, de inkább távolabb áll a Hochdeutsch-tól, mint a holland. Viszont megintcsak látható, hogy ennek politikai okai vannak, hiszen Németalföld évszázadok óta külön életet él, és komoly irodalma is van, míg a svájci németet nem tekintik egyenjogúnak az irodalmi némettel, nincs írott irodalma, ezért a hivatalos médiában a németet használják. De ettől függetlenül a mindennapokban használt "switzerdütsch" nem sokban emlékeztet a németre (a nyelvtanja is más).

Ezen kívül maguk a németek is tele vannak nyelvjárásokkal, amik tekinthetők önálló nyelveknek, csakhogy a németeknek nyilván nem érdeke, hogy az államuk nyelvi határok mentén töredezett legyen, ezért "A Német" ott elvileg a beszélt nyelv.

Hasonló a helyzet Spanyolországgal.

Összességében nyelvészeti szempontból akkor tartozik egy "nyelvjárás" egy "nyelvhez" (hogy melyik a nyelvjárás és melyik a "Nyelv", az megintcsak inkább politikai kérdés), ha a kölcsönös érthetőség még fennáll; de mint pl. a történelem esetében is, a tudományos tényeket gyakran elferdítik és politikai eszközökre használják.

Egy találó mondás a nyelv és nyelvjárás kapcsolatáról:

"A language is a dialect with an army and a navy."

[link]

"A diakelktus az egy nyelv területi változata. Mivel a magyar nyelvterület (történelmi Magyarország + a csángók Moldvában!!) világviszonylatban sem olyan nagy, ezért az eltérő dialektust beszélő emberek megértik még egymást, pl. egy palóc, aki a helyett á-t mond és fordítva megért egy szegedi ő-ző, vagy egy szabolcs-megyei jó = jáó szót beszélő embert.

De pl. Kínában, ami hatalmas ország, annyira messze élnek egymástól az egyes nyelvjárást beszélők, hogy sok esetben nem lehet eldönteni, hogy amit beszélnek, az a kínai nyelv dialektusa, vagy egy önálló nyelv."

Kínában több önálló nyelv van, nem a távolság miatt beszélnek más nyelvjárásokat.

Ez nem (kizárólag) az ország méretétől függ; nézd meg a német nyelv esetét és hasonlítsd össze az orosszal. Németország relatíve (Oro.-hoz képest) kicsi ország, mégis kismillió nyelvjárás van benne, és sok között nem is áll fenn a kölcsönös érthetőség. Oroszország ezzel szemben a világ legnagyobb országa, jóval nagyobb, mint az ezernyi nyelvváltozattal rendelkező Európa, mégis gyakorlatilag egy fő változata van az orosz nyelvnek, amit mindenhol megértenek (persze, léteznek nemzeti kisebbségek Oro.-n belül, de ez nem ide tartozik). Ausztrália is nagy ország, mégis egy angolt beszélnek benne, amit mindenhol megértenek.

Egy ország mérete önmagában nem garancia arra, hogy sok a nyelvváltozat, történelmi okai is kell, hogy legyenek (pl. az orosz tundra vagy az ausztrál sivatag senkinek nem kellett egy jó ideig, ezért nem szakadtak ott le nyelvjárások, amik önálló nyelvekké válhattak volna).

Nyelvészeti szempontból nincs "különbség" a kettő között, mindkettő használható kódrendszer.

A hétköznapi emberek olykor lenézik a dialektusban beszélőket, pedig ugyanolyan teljes, a gondolatok kifejezésére alkalmas kód az is.

Nehéz is meghúzni a határt a nyelv és a dialektus között. Pl. az olasz és a spanyol irodalmi nyelv kevésbé különbözik egymástól, mint az olasz dialektusok egymástól. Olasz és spanyol jól meg is értik egymást, míg pl. a kínai dialektusban beszélők meg sem értik egymást.

Tehát nyelvészeti szempontból nem lehet határt húzni. Egy mondás szerint addig beszélünk egy nyelvről a dialektusaival együtt, ha nekik egyetlen flottájuk és hadseregük van.

Nem tudom pontosan, mire gondolt a kérdező.

Először is különbséget kell tenni dialektus és nyelvjárás között. A palóc és a székely a magyar nyelv egy nyelvjárása. A csángó az már inkább dialektus, amit tovább lehet bontani nyelvjárásokra.

Bár ezt a német nyelvnél jobban be lehet mutatni. Például a schwiizerdütsch az a német nyelvnek egy dialektusa, amit további nyelvjárásokra lehet osztani (Zürichi, berni, stb.).