Miért használják hivatalosan ezt a szem és fülbántó kifejezést, hogy Pécsett, vagy Győrött?

Nem tudom, hogy ma mi a helyesírási szabály. De én még így tanultam az iskolában. Ezért használom és és még sokan mások is így.

De kérdezhetnéd azt is, hogy miért nem mondjuk azt, hogy Győrön a Győrben helyett.

Győrön még lehet vitatkozni, de Pécs esetében így helyes

Bécsbe megyünk de Pécsre pl. szintén eltér

Bár nekem a kérdésed bántja a szememet, mégis válaszolok, mert szeretném, ha a válaszolók legalább tisztában lennének nyelvi értékeinkkel:

Régen a -t/tt rag volt a települések legáltalánosabb helyragja, fokozatosan azonban felváltották a bel - és külviszonyragok (-ban/ben, -on/en/ön), mert egybeesett a tárgyrag -t ragjával.

A –t/tt rag leginkább nagyobb, fontosabb települések esetében maradt fenn, melyekről régen sokat írtak, így a helyi szóhasználat ismert volt a szélesebb köznyelvben is, és a köznyelv alkalmazkodott a helyiek nyelvhasználatához.

Ma már a –t/tt helyrag irodalminak, archaikusnak tűnik, de használata semmiképpen sem elvetendő. Manapság a Pécsett, Győrött, Vácott formák mellett a -vár végződésű településnevek esetében találkozhatunk vele gyakrabban: például Kaposvárott, Kapuvárott, Fehérvárott, Temesvárott, Érsekújvárott, Gyulafehérvárott vagy Pétervárott.

A helyi nyelvhasználat sokfelé őrzi a -hely végződésű településnevek esetében is (Szombathelyt, Hódmezővásárhelyt), szélesebb körben azonban jellemzően már kikopott nyelvünkből ezek esetében.

[link]

Bevallom nem saját okosságom, egy korábbi kérdés másik válaszolóját másoltam be: http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__helyesiras__61532-..

A két t a magyarban egy locativus nevű eset elcsökevényesedett maradéka. Ezt egy helyhatározós esetnek kell felfogni, kb. ugyanazt jelentette, mint a -ban, -ben toldalékokkal jelölt eset. Miután azonban a nyelvek nem szeretik alapból, ha valamit két, egymással teljesen ekvivalens módon ki lehet fejezni, az egyik esetet általában száműzik. Ezt most megpróbáltam nagyon-nagyon egyszerűen leírni, minden nyelvészkedés nélkül.

Nomost, miután a locativusnak egy kicsit szűkebb volt a jelentésköre, mint a helyhatározós esetnek (csak létező helyekre lehetett használni), célszerű volt ezt hanyagolni, így az évszázadok során elkezdett redukálódni a használata. Megmaradt azonban néhány alapvető szóban: itt, ott, sok helyütt, stb. Ebbe a kategóriába tartoznak egyes városnevek: Pécsett, Győrött, Vácott, stb. Ezeknél valamiért a mai napig masszívan tartja magát a locativus úgy, hogy az anyanyelvi beszélő nincs is tudatában, miért is használja. Az utóbbi években/évtizedekben kezdett el ingadozni a nyelvhasználat itt is (törvényszerűen) a helyhatározós eset javára, ezért sokan már így mondják: Pécsen, Győrben, Vácon.

Én magam nyelvészként azt valószínűsítem, hogy legkésőbb egy évszázad alatt teljesen eltűnik a településnevekből a locativus-rag, az egyéb esetekben (itt, ott, amott) viszont megmarad.

Jaj, elnézést, most látom, hogy mit írtam.

A kérdezőnek válaszoltam, de úgy látom, a válaszolók sincsenek tisztában ezzel a kérdéssel.

Itt pedig egy nyelvész válaszát olvashatjátok. Érdekesek a többi válaszok is.

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__helyesiras__61532-..