Ősi magyar szavak ismerőitől kérdezem. Mit jelent eredetileg a "szer" szó vagy gyök?

Eredetileg 15-20 házból álló település.

Az utca valamelyik oldala,vagy a falu valamelyik része.

Valamilyen eszköz, szerszám. Pl. régen a fűszert is fűszerszámnak mondták.

Szia!

Törvényt, elvek megtárgyalását, alkotó tevékenységet jelent.

"szer (számos magyar szó gyöke vagy része), Szer, az egyik legősibb magyar kifejezés. Így hívták az ország (természetesen a Kárpát-medence) közepét. Ma Ópusztaszer. Itt kötöttek az ősmagyarok szerződést. Itt alapították meg, vagyis szerezték az országot, itt tartották az első magyar országgyűlést. A szó benne van a szeretet, a gyógyszer és sok más szavunkban is. A szeretetnek ez az alapja, mint ahogyan mindennek a szeretet az alapja. Ez árulja el a magyar lélek igazi és legbensőségesebb arculatát. Ez a csodaszer."

Innen van

Vasváry-Tóth Tibor MAGYAR ŐSTÖRTÉNETI ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR

Idézek a Magyar Történeti Etimológiai Szótárból (TESZ), bár az idegen nyelvű különleges betűket jobb híján alap latin betűkkel jelölöm, tehát az idézet nem lesz pontos, de a lényeg kitűnik belőle:

"Ősi örökség az uráli korból;

vö.: vog. É. 'sir': mód, állapot, minőség; faj, fajta, nem; szokás, népszokás (Munkácsi: ÁKE. 571)

osztj. É 'sir': nemzetség (I. OK. 10:324),

V. '-sur, moyesur': milyen, milyen minőségű (MSFOu, 23.sz. 214, 'moye': mi, micsoda),

O. 'sir' (...): erkölcs, szokás, törvény; -féle;

zürj. AV. 'ser': mesterség, képesség, ügyesség (SrSIK.)

cser. KH. 'ser': természet, lelkület, jellem; mód, szer, szokás; minőség; felépítés, szerkezet;

-szam.jur. 'ser': dolog, ügy; rossz dolog; <névutóként> módon, -képpen;

jen. 'sie': dolog

tvg. 'sier': ua.

A jurákszamojéd adatban a szókezdő mássalhangzó nem szabályos. Az uráli alapalak '*ser3' lehetett.

Az eredeti jelentés feltehetően 'sor' volt, amelyből az 'elrendeződés, térbeli, időbeli egymáshoz csatlakozás' tartalmi mozzanata alapján valamennyi jelentés megmagyarázható. Az uráli szó indoeurópai kapcsolata nem valószínű. Az esetleges jukagir kapcsolat további vizsgálatot kíván.

- A 'szer' a magyarban gazdag szócsalád alapja lett. A szócsalád morfológiai tulajdonságai alapján feltehető korábbi igenévszói jellege is. A jelentés fő tartalmi magvának a 'kapcsolódás, társulás' mozzanata látszik. Néhány önálló használatban elavult jelentést összetett szavak őriznek, egy-két kései jelentés (...) esetében feltehető a származékok vagy összetételek jelentésbesugárzása.

- A 'szer'-ből keletkezett toldalékok: a '-szerű' képzőszerű utótag (1350 k.: scukscerech: LeuvGl., a régi nyelvben főként melléknév és számnév előtaghoz járult, a nyelvújítás korától többféle szerepben főnév továbbképzésére alkalmazzuk); ennek nyelvújítás kori alaktani változata: '-szeres' (1848: 'jogszeres') (...)

- A 'szer'-nek a 'serít', 'sürög', stb., a 'szoros', 'szorít', stb. és 'szorgalom', 'szorgos' stb. szócsaládokkal való származásbeli kapcsolata nem valószínű. Másféle finnugor egyeztetése, egy 'forgat', illetőleg 'forgás' értelemből kiinduló jelentéstani magyarázata, a 'sző' igével való rokonítása, valamint török származtatása téves.

(...)

Vö.: célszerű, egyszerű, ékszer, élelmiszer, félbe-szerbe, fészer, fűszer, gyógy-, hangszer, közép-, lát-, lő-, módszer, mű-, népszerű, ószeres, pót-, rendszer, sor, szépszerével, szerdék1, szerdék2, szerel, szerelem, szerény, szerep, szerez, szerint, szerkezet, szerte, szerv, szerzet, szoroz, vegy-."

Eddig a TESZ idézet.

Érdemes elolvasni a Czuczor-Fogarasiban is a vonatkozó részt. Tessék letölteni az egészet, jogtisztán olvasási célból ingyenesen sok helyről letölthető, példának okáért ihunnan-e:

[link]

Kigyelmed az 5. kötet 6. részében keresheti a "szer" szót!

Még van egy online forrás:

[link]

Ez peniglen a "Magyar etimológiai nagyszótár (Tótfalusi István)"-tól. Ez a következőt írja:

"szer:

‘eszköz, szerszám’: tornaszer, ‘(ható)anyag’: vegyszer, gyógyszer, ‘mód, rend’: szerét ejti, szert tesz rá, ‘falurész, utca, házsor’: az alsó szeren, Pityerszer. Származékai: szertelen, szertelenség, szertelenkedik,

Ősi örökség az uráli korból: vogul szir (‘mód, állapot’), osztják szir (‘nemzetség’), cseremisz szer (‘lelkület, mód, szokás’), szamojéd ser (‘módon, -képpen’). Az alapjelentés ‘sor’ lehetett, ebből térbeli, majd időbeli elrendeződés felé bővült. A magyar ~ ‘kapcsolódás, társulás’ értelemmel egészült ki. Gazdag szócsalád alapja lett, lásd fészer, fűszer, szépszerével, szerel, szerelem, szerep, szerez, szerint, szerkezet, szerte, szerv, szerzet, szoroz, belőle ered továbbá a -szor, -szer, -ször rag és a képzőféle -szerű utótag. Lásd még sor."

A TESZ és a Tótfalusi hivatalos vonal, tehát ők szeretik a finn-ugorságot. Czuczor-Fogarasi szerint nem lopkodtuk össze a szavainkat, csupán ez a szó itt így szerepel, ott úgy. Aztán hogy ki vette át kitől, azt sokszor ki tudja.

Van még egy szógyűjteményecském nekem is, mely "szer"-es:

szerda, szereda, szerel, szerelék, szerelem, szerelő, szerény, szerencse, szerep, szeret, szeretet, szeretkezés, szerető, szerez, szerfelett, szerfölött, szerint, szerkentyű, szerkeszt, szerkezet, szerszám, szertartás, szerte, szertelen, szert(~ tesz vmire), szérű, szerv, szerves, szervez, szervezet, szerzemény, szerzet, szerzetes, szerző, szerződés, szerződik

esetleg még: szór, szórakozik, szorgalom, szorít, szorong, szorongat, szoros, szoroz, szórt

Biztos nem teljes a lista, de legalább valami.

A TESZ sajnos onlány nincsen szerzői jogi okokból, így az egyszeri érdeklődő azt sem tudhatja meg, milyen alapon tanítják a finn-ugor mivoltunkat. Talán 50-60ezerért össze tudod vaterázni mind a négy kötetét, és akkor Te is okosodhatsz.

S végezetűűl az én fejtésem eme szóról, hangzóértelműen:

szer:

sz - szálasság, számosság

e - egymás mellett

r - erő

És e mellé véve használatából kiolvasható érzületeit: azon dolgok összességéhez tartozó dolog (azaz egy az összképből, a kellő összetevőkből), mely szükséges valami egészségéhez, erős működéséhez. :) Szer nélkül üresség van, egészségtelenség, értelmetlenség, működésképtelenség, ízetlenség, boldogtalaság.

A "szerda" szavunkat pl. a szláv "szreda", mint "közép", a (vasárnappal kezdődő (rég)) hét közepével hozzák összefüggésbe. Vagyis hogy onnan jött e szavunk természetesen. Azonban ha feltételezzük, hogy a szerdai napokon, a szerdahelyeken rendezett szerekkel összefüggése van a "szer" szavunknak, ahova természetesen szeredással jártunk szereket szerezni... Lehet megfordulhat az átvétel iránya. Hm... csak nem tudom, a szláv nyelvekben mekkora gyökere van a "szredá"-nak...

A magyar nyelv alapvetően magyarázó nyelv. legkönnyebben úgy értheted meg, ha a szavakat lebontod elemeire.

A fenti leírásba a 'szer' szótő ragozott (ragozni valamit=magyarázni, pontosítani) változatait írtad.

A szer megértése egyszerű:

szer-elem /vagyis a szer egyelem, ami a lélekből fakad, és például képes összekötni két ember lelkét.

szer-etet /a szer táplál, nélküle elpusztulsz, ha az előbbi példát vesszük: lelki eleséget ad.

a szer szótő tehát egy lelki, nem anyagi minőséget fejez ki, tápláló, teremtő, pozitív, sőt gyógyító erőt. Innentől szerintem magad is értelmezni tudod a fenti szavakat.

szia :) ha még érdekel a 'szer' - ez a 'rend' szó régi változata illetve szinonimája. A szertelenből lehet megfejteni... szertelen=rendetlen (rendtelen)!

A latinban is létezik a ser, mint seria (sorozat) vagyis egymást rendben követő egységek összessége. A szertartás nem más mint rendtartás (a Bibliában előfordul asszem), a szerzetesek nem véletlenül RENDek tagjai (szerzetes rend)... klassz ugye?