Amerikában (városokon belül) mennyire eltérően ejti ki két különböző ember a szavakat? Mennyire foglalkoznak azzal, hogy ha valaki egy kicsi akcentussal beszél? Bármint az államon belül beszélt akcentustól tér el egy kicsit.

qrvara elteroen beszel mindenki, es baromira leszarjak, hogy milyen a kiejtesed.

Persze aki erdeklodobb, az megkerdezi, honnan jottel (hallvan az akcentust), de a nagytobbseg lesz.rja. Foleg a nyugati/deli allamokban, ahol minden 3 ember mexicoi...

A szomszedomban a csavo Coloradobol jott, a baratnoje meg Montanabol es Californiaban elunk, egyikunknek sincs a masikhoz hasonlito kiejtese, mondjuk nekem eleve eros az akcentusom, de meg nekik kettojuknek sem hasonlit.

A deli (pl. Texas) kiejtest meg en is felismerem, de nem foglalkozom vele. Nem szamit hogy ejted a szavakat, amig megertenek, addig nincs gond.

Nekem az egész kérdés zagyvának tűnik. Nem értem, hogy miért csak városokon belül, meg hogy milyen államon belül beszélt akcentustól kéne neki eltérni.

Nem akarom bántani, és szívesen is segítenék, de a kérdező fusson neki még egyszer a kérdésnek.

Az amerikaiaknal megfigyelheto, ami pl. magyaroknal kevesbe, hogy ok a munka es a jobb megelhetes remenyeben akar 4 allammal arrebb koltoznek, mint 'szulo' varosuk.

Egy szegedi ember ritkan koltozik Nyiregyhazara. Persze biztos elofordul, de ritkabban mint az USAban. Itt egyaltalan nem meglepo, ha egy new yorki Los Angeles-ben kot ki, vagy egy dallasi Seattle-ben.

Az ilyen vandorlasok miatt, mint fentebb irtam, egy varoson de meg egy utca blokkon belul is van mindenfele nacio. Nemcsak kulfoldiek keverednek az amerikaiakkal, de amerikaibol is van mindenfele, arizonai, coloradoi, montanai stb.

Ezek az emberek hozzak magukkal a 'tajszolasukat' ezert nagyon elteroen beszel mindenki.

"Egy államon belül mennyire egységes a szavak kiejtése? Általában mennyire különbözik? És mennyire foglalkoznak vele ha valaki akcentussal beszél? (valahogy így akartam... :S)"

Kisebb államokban relatíve egységes. Nagyobb államokban viszont kialakulnak nyelvjárások, általában égtájak szerinti tagozódással, de néha egy-egy nagyváros is kilóghat (pl. Boston, bár pont nem egy nagy államban van).

Az USA elég multikulturális, nem nagyon foglalkoznak az akcentussal. Ennek ellenére, ha olyan helyre mész, amelyik elhagyatottabb, nem nagyon látnak arra turistát vagy bevándorlót, ott azért lehet megcsodálják az akcentusod, de hátrány ott sem ér miatta, amíg megértik, amit mondasz.

Az USÁ-ban a legtöbb nyelvjárás nem sokban különbözik attól a szabvány amerikai angoltól (General American), amilyet a CNN-en, vagy halivudi filmekben, amerikai sorozatokban hallasz. Sokszor csak olyan kicsit térnek el tőle (nyugati és középső régió elég stabil ilyen szempontból, több ezer km-t is utazhatsz és nem nagyon tapasztalsz változást), hogy ha nem edzetted rá a füled, vagy nem vagy kiejtési szakember, észre sem veszed. Nagyon kevés területnek van durván eltérő nyelvjárása (főleg keleten, délen, kisebb részben északon, a Kanadával határos területeken). Népcsoport szerint is van eltérés, indiánok, de főleg színesbőrűek (kiváltképp a nagyvárosok gettóiban) elég sajátosan beszélnek.

Kanadában kb. ugyanez a helyzet, bár ott azért már jobban eltérhetnek a General Americantól, de még nem olyan rendkívüli mértékben, és vannak olyan területek is (pl. Torontó), ahol teljesen nyugati USA nyelvjárásban beszélnek, nem lehet megmondani csak a kiejtés alapján, hogy ki kanadai és ki jött az USÁ-ból.

Ilyen szempontból Anglia elég durva. Nagyon sok apró nyelvjárás van, néha elég egy kicsiny faluval arrébb menned és annyira máshogy beszélnek a szabvány brithez és más területekhez képest, hogy semmit nem értesz, még csak azt sem tudod megállapítani, hogy egyáltalán angolul van-e, annyira eltorzulhat. Ráadásul angoloknál már jobban elvárják, hogy tudj normálisan angolul, amcsiknál ilyen elvárás azért nincs, mert hozzászoktak a temérdek bevándorlóhoz.

7-es válaszoló vagyok:

Ha még kíváncsi vagy rá, tudok linkelni ezzel foglalkozó, de csak szigorúan angol nyelvű anyagokat, nyelvjárási térképekkel, fonetikai jelekkel. Erről egész könyvtárakat írtak, és ha nem foglalkozik hivatásszerűen kiejtéssel, nem jár az ember fia angol szakra, akkor állampolgári szinten felesleges túl részletesen belemenni.

Nyelvtanulói szempontból is elég annyit tudni, hogy az modern angol nyelvnek a General American és brit Received Pronunciation a két legfőbb, legszabványosabb nyelvjárása, szótárak, nyelvkönyvek is ehhez a kettőhöz adnak meg kiejtést hangmintaként és kiejtési jelekkel. Világszerte inkább a britet tanítják (nálunk is), a General Americant inkább USÁ-ban, Kanadában, és néhány magánalapítványi amerikai üzleti iskolában.

Ennek ellenére a General Americant célszerűbb megtanulni, mert sehol nem néznek ki vele, még angoloknál sem, és az egész net tele van amerikai angolos videókkal, hanganyagokkal, tananyagokkal, lehet gyakorolni a filmekkel, sorozatokkal, zenékkel. Ráadásul ezt a nyelvjárást beszélik a legtöbben az összes többi anyanyelvi angol nyelvjárás közül. Plusz a General American könnyebb, mint a Received Pronunciation, kevesebb benne a kiejtési kivétel.

A brit Received Pronunciationt ezzel szemben a britek mindössze 3%-a beszéli, már a briteknél iszolyognak tőle az egyszerű emberek, átlag állampolgárok, affektáltnak, nagyképűnek, elitistának, sznobnak tartják ezt a fajta kiejtést. Megtanulni is valamivel nehezebb, bár nem megtanulhatatlan ez sem. Ennek ellenére ezt is megérheti tanulni, mert pl. Európában hivatalos helyeken, illetve nyelvvizsgákon inkább ezt szeretik visszahallani, ennek van magasabb presztízse. Angol szakokon is ez utóbbit kell tudni, nem fogadják el helyette az amerikait, azzal kipenderítenek az ablakon, mint a macskát szokták eü-sétára.

Az egész kiejtési modellválasztás attól függ, hogy mi a célod az angollal, és hogy neked melyik tetszik, melyiket tanulod könnyebben. Általában nem szoktak ennek ekkora feneket keríteni, egyre több angoltanár csinálja azt, hogy nem lovagol a kiejtésen, és inkább nemzetközi angol kiejtést tanít, ami egy kicsit az amerikai és brit keveréke, de inkább a brithez van közelebb, de elég megengedő minden szempontból. Nálunk Magyarországon a brit RP az elvárás, az angoltanárokat is erre tanítják, de maguk az angoltanárok inkább valami ronda keveréknyelvet szoktak átadni a nyelvtanulóknak, ezt nevezik Hunglishnak: magyar nyelv, brit angol, amerikai angol keveréke, amely összességében hangzás tekintetében a tradicionális skót angol akcentusra hasonlít legjobban.