Miért olyan népszerű a spanyol?

Egyszer valakitől azt hallottam, hogy németül, franciául fél Európa beszél. Spanyolul a fél világ.

Nekem angol+spanyol lesz a két nyelv. :)

1. Mert az emberek 80%-a nem praktikusság, hanem szépségérzet alapján választ nyelvet, esetleg könnyűség alapján. A spanyolról elmondható, hogy tetszetős hangzása van (ha belegondolsz, a spanyol népszerűsödése előtt az olasz volt a nyerő, a spanyol pedig annál kifinomultabb hangzású), valamint hogy a maga 16 igeideje ellenére sem egy bonyolult nyelv (2 év alatt középfokon meg lehet tanulni bőven).

2. Az egyéb lehetőségekkel nem szimpatizálnak, így ez marad. A németet sokan rondának és komplikáltnak tartják, a franciát pedig nehéz kiejtésűnek, az olasz meg maximum "nem jön be", arra különösebb panasz nem szokott érkezni (megjegyzem: egyik sem igaz. Kivéve azt, hogy a német ronda. De nem bonyolult:)

"oda kell a latin, és a spanyol ahhoz eléggé közel áll." Ezt a hülyeséget felejtsük már el, aki latint akar tanulni, az tanul latint. Ne mondja már nekem senki, hogy egy gimnáziumban, ahol spanyolt tanítanak, ott latint nem lehet legalább különfoglalkozásként felvenni. Beszélek franciául, spanyolul, de ettől függetlenül a latintanulásomban sokkal nem mozdított előbbre egyik sem az egyetemen, mivel egyrészt nyelvtanilag szinte semmilyen egetverő hasonlóság nincs már a 2 nyelv között ami nem teljesen alapvető az ember számára egy kis logikával egyébként is, másrészt a spanyolból/egyéb újlatin nyelvekből felszedett szókincs, ami a latin megértését elősegíti 90%-ban egyébként is köztudomású dolog, mondhatni az alapműveltség része, ha valaki nyelvekkel foglalkozik.

"Egyszer valakitől azt hallottam, hogy németül, franciául fél Európa beszél. Spanyolul a fél világ."

Ez tökéletesen tényszerű, azt leszámítva, hogy félinformáció. A mondat 2. fele így hangzik: "ennek ellenére a francia és a német nyelvterületek a világ vezető gazdasági, politikai, egyéb hatalmai közé tartoznak, ellentétben a spanyollal".

Magyarán a spanyol csak akkor hasznos, ha az embernek konkrét célja van vele, pl. x spanyol céghez szeretne bekerülni az idő múltán - mivel gazdaságilag és politikailag egy jelentéktelen nyelvről van szó (sajnos), ezért kicsi rá a kereslet.

Ahhoz pedig, hogy gyümölcsöt importáljunk dél-Amerikából (lévén a kokain mellett ez az egyetlen hasznos gazdasági tevékenységük), nincs szükség spanyolul beszélők tömkelegére, hiszen Magyarország nem elsődleges cél, hanem Anglián, Németországon, Franciaországon át érkezik hozzánk az árú.

Magyarán a spanyollal a lehetőségek igen korlátoltak, a hatalmas beszélőközösség ellenére is. Tudjátok, India lakosssága is 2x akkora, mint európáé, de mivel szarba sem számítanak a fent említett ágazatokban, a kutya sem áll neki hindiül tanulni.

Spanyolország ennyire jelentéktelenné vált a világban, hogy alig megy valaki a nyelvvel?

Hogy jött ez össze?

Nagyon egyszerűen jött össze: Dél-Amerika még mindig elmaradt, gyarmati stádiumban van a világ ügyeit tekintve, Spanyolország gazdasága pedig összeomlott, rosszabb a helyzetük, mint nekünk.

Ilyen egyszerű. Egy összeomlott ország nem tud biztos munkahelyeket, megélhetést biztosítani, így a külföldön jelen lévő spanyol cégek (amikből megjegyzem egyébként sem volt túl sok) is csökkenésnek indultak. Kevesebb cég --> még kevesebb munkalehetőség az adott nyelvvel.

Arról nem is beszélve, hogy azoknak a bizonyos spanyol cégeknek egyébként sem igen volt magyar érdekeltségük, francia, portugál, angol, német, stb. annál inkább. Tehát megint ott tartunk, hogy más nyelvi közvetítőkre van szükség.

Nos, azért egy-két dolgot tisztázzunk. Az előttem szóló elég sok hasznos dolgot leírt, de azért ne általánosítsunk.

1. Az első tévhit maga a kérdés. A spanyol egyáltalán NEM népszerű nyelv, a látszat csal, aki így gondolja, az csak a felszínt látja. Sokan szeretnék tanulni, de általában nincs semmi cél mögöttük a hirtelen fellángoláson kívül – általában a spanyol focisták és a telenovellák miatt, főleg a nők/lányok körében népszerű LÁTSZÓLAG. De ezekből a hirtelen fellángolásokból általában nem viszik semmire, mert (tisztelet a kivételnek) nyelvérzékük nincs, egy-két óra után feladják, mert azért az sem igaz, hogy a spanyol olyan hű de könnyű lenne (röpke több mint 20 éve "tanulom", és még mindig nem vagyok biztos dolgokban).

2. Lehet, hogy Spanyolországban válság van, ennek ellenére gazdaságilag sokkal fejlettebb ország, mint mi és eleve sokkal jobb helyzetben vannak, mint mi (bármelyik magyar örülne, ha annyi fizetést kapna és úgy élne, mint az ottaniak, ezt több kint élő magyartól is tudom).

3. Az sem igaz, hogy Latin-Amerika annyira elmaradott lenne, kb. azon a szinten vannak, mint mi, sőt, egyes országok még fejlettebbek is lehetnek nálunk. Ez csak a szokásos sztereotípia és előítélek, hogy csórók. Aki nem hiszi, olvassa el Soltész Béla Clandestino – Egy év Latin-Amerikában című könyvét. Inkább az ellentétek nagyok: vannak nagyon szegény részek és nagyon gazdagok. De általánosítani akkor sem lehet.

4. Azért választják sokan a spanyolt, mert elhiszik azt a baromságot, hogy "a világ legkönnyebb nyelve". Én is elhittem, aztán egy kis túlzással majdnem meg is buktam belőle első évben, amikor elkezdtem tanulni. Azt verje ki mindenki a fejéből, hogy a spanyol könnyű nyelv, mert nem az, nincsenek könnyű nyelvek.

5. Én nem keverném bele a nyelvtanulásba a gazdasági helyzetet. Mindenki válasszon olyan nyelvet, amely tetszik neki és elhivatottságot érez iránta, mert a nyelvtanulásban a motiváció a legfontosabb, nem a kényszer. Úgy nem lehet nyelvet tanulni, hogy "mert kötelező", ilyen hozzáállással nem jut senki semmire.

A 7-es is rengeteg hasznos dolgot ír, igazat is, szerintem a mi problémánk egyszerűen az, hogy a véleményünk tér el.

1. "A spanyol egyáltalán NEM népszerű nyelv"

- erre mondhatnánk, mihez képest? Az egyértelmű, hogy ez elmúlt években növekvő a tendencia, hogy egyre több helyen lehet spanyolt tanulni, és egyre többen is teszik. Tehát szerintem nem tévedés azt állítani, hogy népszerű. Nem olyan népszerű, mint pl. az olasz, német, angol, de a top 5-ben egészen biztosan benne van.

A spanyol könnyűsége: szerintem nem nehéz nyelv. Érthetően, hibamentesen tényleg beszélhető 1-2 év alatt. Az, hogy perfektté mikor válik az ember, pedig belefektetett energia kérdése. A spanyol egyébként is rengeteg mindenre ad lehetőséget nyelvtanilag a különböző országoknak, nyelvjárásoknak köszönhetően, mindet ismerni képtelenség szinte.

A rajongó kamaszlányokról szóló véleményeddel 100%-osan egyetértek, de sajnos az ő rajongásuk ettől még növeli a spanyol népszerűségi bázisát. Legalábbis egy ideig.

2. "bármelyik magyar örülne, ha annyi fizetést kapna és úgy élne, mint az ottaniak" - hát nekem van rengeteg spanyolországi barátom, mindenek, csak nem boldogok vagy elégedettek. De ez persze viszonyítás kérdése is ugye.

3. "Az sem igaz, hogy Latin-Amerika annyira elmaradott lenne, kb. azon a szinten vannak, mint mi, sőt, egyes országok még fejlettebbek is lehetnek nálunk." - tényszerű, de Európára politikailag semmilyen hatással sincsenek, gazdaságilag pedig ettől függetlenül is csak a drog és növénytermesztésük jelentős, amit már kifejtettem, hogy közvetítőkön megy keresztül, tehát túl sok spanyoltudót nem érint itthon.

4. "nincsenek könnyű nyelvek." - motiváció kérdése. Ha igyekszel, egy év alatt megtanulsz bizonyos nyelveket középfokon, de ha nem érdekel, 10 év alatt sem. A könnyűség nem csak nyelv, hanem főleg ember-,adottság- és érdeklődési kör függő. Viszont ezt mind figyelembe véve személyenként változóan VAN olyan, hogy könnyű, vagy nehéz nyelv (értsd: jelenleg nekem a német könnyű, mert van motivációm. Az orosz viszont nehéz, mert hallatra is hányok tőle. HOlott sokan mondják, hogy nyelvtanilag egyszerűbb a németnél).

5. "Én nem keverném bele a nyelvtanulásba a gazdasági helyzetet. Mindenki válasszon olyan nyelvet, amely tetszik neki és elhivatottságot érez iránta, mert a nyelvtanulásban a motiváció a legfontosabb, nem a kényszer."

Rengeteg embernek szakmai vagy megélhetési megfontolásból alakul ki ez az elhivatottság, többek között ezért is említettem a gazdasági, politikai szektorokat, hiszen ha valaki foglalkozásszerűen szeretne alkalmazni egy nyelvet, akkor ez a két legnépszerűbb szektor (+ a turizmus) - magyarán gyakran ez válik a nyelvtanulás mozgatórugójává is.

Ennek viszont nyilvánvalóan társulnia kell valamilyen szintű személyes szimpátiával az adott nyelv iránt - kinél többel, kinél kevesebbel.

Én tipikusan az a jellem vagyok, akit nem érdekelnek az egyéb tényezők, csak a szimpátia a nyelv iránt, azonban számtalan embert ismerek, akinek nem ez a döntő-. Nem vagyunk egyformák, mindenkinek mást jelent a kényszer.