Spanyolba mi dönti el, hogy egyes szavakban y-t és ll-t mikor hogyan ejtik?

Igazából nem, hanem inkább tájszólástól függ, hogy mit mivel mondasz.

Normál esetben mindkettő kiejtése j, ami persze sokban eltér a mi j hangunktól. Szóval standard nyelvjárásban j. Aztán attól függően, hogy merre visz az utad spanyol nyelvterületen, furcsábbnál furcsább hangokat hallhatsz helyette :)

Mondjuk nekem most van egy perui és egy venezuelai csoporttársam, ők mindketten elég szépen beszélnek, sima j-ket ejtve.

Nincs rá szabály, minden nyelvjárásban más lehet az ejtésük. Általánosságban elmondható, hogy a modern spanyolban (legyen az európai vagy amerikai) az y és ll hangokat összemossák (yeísmo, avagy y-zés, csak pár terület van már, ahol nem tesznek így), alapvetően nem különböztetik meg az ll-t és az y-t ejtésben, ennek ellenére egyik szóban így, másik szóban amúgy ejthetik, de nem szándékos megkülönböztetés végett. Kicsit olyasmi ez, mint a magyarban a fent/fönt/fenn/fönn, ahogy épp a szájára jön a beszélőnek, a véletlen dönti el.

A zs/s variációk inkább az argentin spanyolra jellemzőek, esetleg az uruguayira. A dzs inkább a mexikóira, bár ott sem annyira gyakori, nem minden beszélő ejti ott sem mindig dzs-nek, legtöbbször j-réshangnak, vagy gy-zárréshangnak.

Ha dzs/zs/s-hanggal ejtik, akkor nem csücsörítik ezeket a hangokat, ellentétben a magyarral, angollal, némettel, olasszal.

Egyes tájszólásokban az y-t ejtik magyar j-vel. Ennek ellenére a legtöbb nyelvjárásban, közöttük a semleges, szabvány, irodalmi és médianyelvjárásokban az y-t j-réshangként szokták ejteni (ez pontosan olyan j, mint amilyen a dobJ-be kifejezés közepén van, a nyelv közelebb kerül a szájpadláshoz, mint a normál j esetében, emiatt erősen súrlódó hangja van). Ejtik még ezt gy-nek is, egy olyan speciális "gy"-nek, ami j-réshangban végződik, ilyen is előfordul a magyar nyelvben a normál "gy" mellett.

Egyes tájszólásokban még az ll-lel írt szavakban az ll-t ejtik ly-os j-nek (ez pontosan olyan "j"-szerű l-hang, mint amilyen a felnyal vagy felgyűr szavainkban van, az l-hang j-sített változata), megkülönböztetendő a y-tól, de ez elég régi és elavult kiejtés, főleg idősebb és falusi emberekre jellemző ezeken a területeken. Régen a magyarban is ezzel ejtették a ly-nnal írt szavakat, de ez a régies ejtés már teljesen kiveszett a magyarból, már csak speciális környezetben jön elő ez a hang, hasonulás okán.

Ha mélyebben érdekel a téma, akkor A Mehhhikói blogján szoktunk ilyen perverz és erkölcstelen, szakbarbár szakmai és kiejtési témákat megvitatni:

[link]

Esetleg Idegennyelvőr vonatkozó cikkét is átfuthatod:

[link]

[link]

Ha viszont keményebb vagy, mint Cshák Narösz, akkor ez való neked:

[link]

Ezt az alábbi anyagok magyarázzák el:

[link]

[link]

[link]

A Mehhhikói ezzel szemben a Spanyol Királyi Akadémia kiejtési kiadványát ajánlaná, de szerintem az elég pontatlan és pongyola sok helyen, de a blogon ahhoz is tudok elérhetőséget adni neked.