Valaki elmagyarázná? (német)

Aber

"ámbár" ... kötőszóként használt.

Doch

"de bizony" ... inkább indulatszóként használatos.

Az igék 2. és 3. alakja között az a különbség, hogy a 2. az az egyszerű múlt (Präteritum), míg a 3. alakja a befejezett múlt (Perfekt) igeidőknél használatos.

A Präteritum az elbeszélő, leíró múlt: Der Wolf aß die Oma von Rotkäppchen. - A farkas megette Piroska nagyiját.

A Perfekt a befejezett/összetett múlt, amellyel egy múltbeli cselekvést írunk le: Ich bin ins Kino mit meinen Freund gegangen. - Elmentem a barátommal moziba.

Remélem segítettem valamennyit.

Üdv!

Az aber-t akkor használják, ha valami különbségre világítanak rá. Pl. ich mag Weißbrot, aber esse ich nicht zu viel. Vagy például az "ellenben" szóval is lehetne fordítani. A doch az meg ha egy eldöntendö kérdést úgy tesznek fel, hogy tagadó módban, pl nincs zsebkendöd? -De van. Hast du kein Taschentücher? Doch, ich habe. Tehát tipikusan az ilyen kérdésekre adott válaszszó.

2. kérdés: a bekommen az mivel be igekötövel kezdödik, ezért a múlt ideje a bekommen. Ez a szó un. partizip perfekt múlt idejü formája. Ha pl beszélgetsz, akkor mondhatot, h ich habe nichts bekommen - nem kaptam semmit. A bekam, az is múlt idö, de a präteritum forma, amit általában írottan, könyvekben, vagy újságokban használnak. Itt egy táblázat: [link]

mind a kettő jelentése "de", csak kicsit más jelentésben. Az "aber" kötőszó. Er möchte Obst kaufen, aber er hat kein Geld. (Szeretne gyümölcsöt venni, de nincs pénze).

A "doch"-ot pl ekkor használod.: Nem voltál ma suliban? - De, voltam. (Warst du nicht in der Schule? Doch, ich war.)

Ezen kívül a doch-val hangsúlyozást is kifejezünk.: De én mindenképpen el akarok menni koncertre.

Én így tudom.

bekam és hat bekommen között csak a múlt idő fajtája a különbség. Első Präteritum, a másik Perfekt. Ne zavarjon meg, hogy a Perfekt alak tök ugyanaz, mint a jelen alak és nem csak "t" végződést. "ge" kezdetet pedig semmiképpen se kaphat, mivel a "be-" igekötővel kezdődő igék nem kapnak.

Ha még ez érdekel: A német nyelvben általában a Perfekt múltat használják beszédben, a Präteritumot pedig írásban. De igazából teljesen mindegy, hogy melyiket használod. Szóban valamiért praktikusabb a Perfekt. Írásban könnyebb a Präteritum (persze nyugodtan használj Perfektet is írásban, az se baj)

Én legalább is 8 év után így tapasztaltam...