Fantasztikus felfedezés! Új hangokat találtam a magyar nyelvben?

El kell keserítenem a kérdezőt. Magyar fonetikusok (kiejtéssel foglalkozó nyelvészek) már eléggé kikutatták a magyar hangokat.

A hadszintér ejtése haccintér, ahogy a hatszáz is haccáz. A magyarban hiába zöngés a d, ha zöngétlen hang jön utána, akkor zöngésség szerinti hasonulás miatt a d is elveszti a zöngésségét és t lesz belőle, a t+sz pedig cc-vé olvad össze. Próbáld ki a zsebkendő szón, kiejtve az is zsepkendő. A haDSZíntér szót nem úgy kell ejteni mint a haTSZázat.

A hadsereg haccsereg, a hátsó háccsó, a plédzseb pléddzseb.

Van betű szerinti megfelelőjük a magyar ábécében. Néhány hangnak nincs, de arról majd írok neked később egy hosszabb lélegzetvételű választ. A hangok, kiejtés világa egy elég érdekes terület, de sokan egyáltalán nem fogékonyak rá.

Előbb benne maradt egy mondat, ami nem tartozik oda: "A haDSZíntér szót nem úgy kell ejteni mint a haTSZázat."

Na, szóval. A magyarban van egy csomó olyan hang, amit az ábécé nem tud visszaadni. Az ábécé és a helyesírás a magyar nyelvben nem fonetikus, hanem fonémikus. Pl.

1. A sah, doh, technika szóban nem olyan h-t ejtünk, mint a hétfő szavunkban.

2. A kapj szavunk végén ty-szerű hangot ejtünk, a dobj szó végén pedig gy-szerű hangot, nem olyan j-t, mint a jel szavunkban.

3. Más l-hangot ejtünk a lap szóban, másmilyet a kulcs szavunkban és megint másmilyet a felgyújt/felnyal szavunkban (utóbbiakban ly-os j van ejtésügyileg).

4. Más n-hangot ejtünk a nap-ban, mást a kincs szóban és mást a bank/ing szavakban.

5. A "nehéz" szavunkban lehet másmilyen a h, mint a hétfő szóban.

6. Az á-hangnak nem az a-hang lehet csak a rövid párja, hanem a rövid á-hang is: májrém, álljunk, Hánsz, lájkolás.

7. Az a-hangnak nem csak az á-hang lehet a hosszú párja, hanem a hosszú a-hang is: ilyet ejtenek sokan az MTA szóban.

8. Az e-hangnak sem csak az é-hang lehet a hosszú párja, hanem a hosszú e-hang is: ZTE szóban.

9. Nem csak ajakkerekítéses u-hang van a magyarban, hanem van anélküli is: pl. ha valakit lefujjogunk, és azt mondjuk neki, hogy fúúúúúú, akkor abban nem szokványos u van.

10. Mikor nem tudunk mit mondjunk és ööö-zünk, akkor ajakkerekítés nélküli, ö-szerű (svá) hangot adunk, nem ö-t. Ez a svá hang van az "add" szó végén, ha kihangsúlyozzuk benne az utolsó d-t, és ilyen svá hang van az r-hangok ejtése előtt és mögött a ráér szóban, persze alig hallhatóan.

11. A szemfenék szóban nem szokványos m-met ejtünk, hanem olyan ami m és f keveréke.

12. A nemleges a-aaa kifejezésben ajakkerekítés nélküli az a-hangok vannak és hangszálzárhangok előzik meg (összezárjuk a hangszálainkat egy rövid időre): |a|aaaa

13. Az é, í, ő, ű, ú, ó, á hangjaink nem egy rövid hang hosszan kitartott változatai. Szűk kettőshangzók, a nyelv háta egy kicsit mélyebb hangból siklik fel egy kicsit magasabb fel.

14. A fiai szóban szerepelhet ejtéskönnyítő, réskitöltő j. Az írás nem jelöli.

15. A méz szó végén a z-hang már félig sz-hang, mert a z-hang ejtése közben szűnik meg a hangszálak rezgetése.

16. Egyes magánhangzók lehetnek orrhangú ejtésűek, pl. az instant szót lehet n-nélkül, de orrhangosított i-vel ejteni. Írásban ez sem jelölhető.

17. A v-t ejthetik úgy is, hogy a felső fogsor nem ér hozzá az alsó ajakhoz.

18. A hosszú r lehet pergetett és pergetés nélküli is (réshang+legyintőhang kombinációja). Különbség van továbbá a nyelvheggyel és a nyelvhegy felett lévő közvetlen nyelvrésszel (nyelvpárkány) ejtett r között.

Amit a kérdező ír a hadszíntérről, az a jelenség nem létezik a magyarban. Létezik viszont az angolban és (ritkán) a németben a headset és Halbgott (ejtsd hálpgot) szóban.

Egyelőre alapozásnak ennyit, de lehetne még írni erről.