Mit csináltok mikor nincsen "agyatok" a tanuláshoz?

Önfegyelem kérdése. Ez a titok.

Egyébként melyik évfolyamon, mi a nyelvtan, szókincs, amiből írtok? :)

Tudom, már nem aktuális, de leírom: a nyelvet nem lehet úgy tanulni, hogy utolsó nap (gondolom nem 1 napod volt az igeidőkre) nekiülsz doga előtt, és lexikálisan biflázod az anyagot. Úgy a dogát lehet megírod mázlival, de használható nyelvtudásod nem lesz.

A nyelv készség. Használat közben lehet megtanulni a nyelvet: társalgás, szórakozás (film, zene), téged érdeklő dolgok fordítása közben felszedni a tudást. Úgy a szavakat sem felejted el, emlékezni fogsz, hogy na ez az a szó, ami abban a viccben volt, meg ez az a szó, amit abban a filmben mondtak, mielőbb lelőtték a csávót, amazt a szót meg a barátomtól hallottam először, ezt a szót meg mindig hibásan tudtam régen. Így a szavakhoz emlék fog kapcsolódni.

Igeidők is ilyenek, használat közben kell látni, alkalmazni a felépítésüket. Úgy nem megy, hogy bemagolod a táblázatot, nem fogod tudni alkalmazni. Az angol igeidőket vagy érted, hogy hogyan/miért rétegződnek egymásra a segédigék és mi történik a főigékkel, melyik alak kell oda, vagy soha nem tanulod meg.

Mondom, a kulcsszó itt a készség. Kb. mint mikor biciklizni tanulsz, ott sem működik, hogy bemagolod az elméleti lépéseit, hogy merre kell tekerni a pedált. Az olvasás is hasonló, nem elég a betűket bebiflázni, gyakorolni kell az egész olvasási folyamatot, hogy gördülékenyen menjen.

Ha nyelvhez elég lenne a magolás, akkor a számítógépekbe beszkennelnének a szótárakat, nyelvtankönyveket és akkor a gép hibátlanul, tökéletesen tudná a nyelvet, de ez nem így van.