A német nyelvben sem tehetjük a mellékneveket többesszámba?

A németben háromféle melléknévragozás van: a gyenge, az erős és a vegyes.

A gyenge ragozás a határozott névelőt és a három alakú determinánsokat kíséri, a vegyes ragozás a határozatlan névelőt és a két alakú determinánsokat. Az erős ragozásban maga a melléknév válik determinánssá, felvéve a határozott névelő megfelelő alakjának végződését. Úgyhogy vannak a német mellékneveknek külön többes számú alakjai, igaz, ezeket nem kaphatja meg állítmánykiegészítóként vagy módhatározóként. Főnévként is melléknévi végződéseket kap attól függően, hogy van-e, és ha igen, akkor milyen determinánsa van.

"A németben háromféle melléknévragozás van: a gyenge, az erős és a vegyes." már elavult. Már nem így tanítjuk."

Én csak ezt a háromféle melléknévragozást ismerem. Te nem?

Hát, őszintén megmondom, nagyon nehéz volt nekem is megtanulni a táblázat alapján a melléknevek ragozását.

A Lazán németül III. könyvben viszont a melléknevek ragozása egész könnyen érthető.

Az erős ragozás, vagy névelőmentes ragozás egyszerű, mert csak a névelő ragozását kell tudni, kivétel a semleges nem alany- és tárgyesetben és a birtokos eset hím- és semleges nemben.

A gyenge, avagy a határozott névelős ragozást ez a könyv úgy magyarázza, hogy itt is úgy ragozzuk a névelőt, mint az előző esetben, a mellékneveknél pedig az első 5 esetben egy e betű jelenik meg fogkefe formában.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy fordítva van a fogkefe feje, a tárgyeset hímnem már nem fér bele,/ itt már -en van/.

A többi esetben pedig -en lesz a végződés, mintegy fogkrémként a fogkefén.

A vegyes melléknévragozás is hasonló szabályon alapul.

Én ez alapján tudtam megtanulni a melléknevek ragozását, vizuális típus vagyok és mindig elképzelem a fogkefét és a fogkrémet rajta. :D