Miért nem fogadják el sokan a Finnugor nyelvrokonságot?

Volt a magyar történelemben egy időszak, amikor egy ezer évig a magyarok és a törökök együtt éltek, ezt senki nem tagadja. De ettől még a két nyelv nem rokona egymásnak.

Egyébként nem a szavakat kell nézni, mert az semmit nem árul el.

A nyelvészek bizonyítani tudják, hogy a finnugor nyelvcsaládba tartozunk. A török és a magyar NEM hasonlít egymáshoz, csak szavakban.

-.- a finnek nem rokonaink semmilyen formában...

mi a Turáni nyelv csoporthoz tartozunk

"Hidd el, hogy de. És én azért hiszek az apukámnak, ő Finnországban élt 26,5 éves koráig. ;-)"

Apukád nyelvész? Ha nem, akkor érdektelen,hogy mit mond. Ez egy bizonyított tény. Az, hogy Magyarországon nincs olyan identitás és kultúra, amely meggátolná a "sumer,török, magyar, etruszk..." hülyeségek terjedését, attól még a nyelvrokonság tény. Az igazságot lehet alaptalanul tagadni, de attól még igazság marad.

És mi az, hogy nem hasonlít? Első szótagi hangsúly, toldalékolás, tőváltás, sov szerkezet. Sajnos valóban nehéz szinkrón megállapítani a rokonságot, de mint a finnugor terminus rámutat, ezek távoli nyelvrokonok.

Őseink egy nyelvet, az ú.n. uráli alapnyelvet beszélték Kr.e. 6000 körül, amikor is a szamojédok kiváltak. Ekkor köszöntött be a finnugor korszak, majd ezek a nyelvek is szétbomlottak a mai észt, finn, udmurt, magyar stb... nyelvekre. Mivel 6000 éve még nem volt egy csomó ma használt tárgy, így nyilván csak a legalapvetőbb szavaink közös eredetűek.

pl.: päa - fej

puu - fa

mennä -megy,de a magyarban ennek több töve van! me-(het),men-(t). A finnben a nä képző (magyar ni infinitivus,). A tő tehát ugyanaz a jelentéssel együtt-->men(nä/ni).

A hangtörténet azt vizsgálja, hogyan változott a nyelv hangkészlete.

pl.:kala*(alapnyelvi)-->kala(mai finn)-->hal(magyar)

Ez a szó a finnben semmit sem változott, míg a magyarban az ómagyar korban lekopott a tővéghangzó, és a k spirantizálódott:

kala-->xala-->hala-->hal (X= kapj szó j hangja, amely nem j, hanem egy "hi". Ezt bárki ellenőrizheti, aki hangosan kimondja a kapj szót, és utána csak a benne lévő j hangot , ami egy hi.:D A helyesírás ezt a hangot ma már nem jelöli).

A nyelvrokonság ténye a tendenciális hangváltozásokban rejlik. Megértem, hogy a legtöbb ember tudatlan e téren, de erre a megoldás, hogy hiszünk a nálunk okosabb és tanultabb embereknek(nem magamra gondolok). Ráadásul a finnek büszkék rá, hogy nyelvrokonok vagyunk, mi pedig... A hunok pedig igenis barbárok voltak. Amikor a görögök már túl voltak a demokrácián, akkor a hunok még mindig vadállatok módjára portyáztak és raboltak. De még azt sem tudták rendesen, ezért gyorsan ki is haltak.

akkor lenne ehhez néhány kérdésem:

1, a Mongol nyelvészek akik a Hun nyelvvel foglalkoztak miért találtak olyan hun szavakat a magyarok nyelvezetében ami sehol máshol nem maradt fent vagy épp túl sokat változott nálunk meg még mindig szinte változatlan?

Indokold meg hogy miért voltak olyan nagy barbárok mikor bizonyítottan több nyelven értett és írt, miért barbárok attól hogy egy-egy várost a földdel tettek egyenlővé de cserébe máshol építettek vagy megkímélték a városlakók életét?

amikor Attila meghalt miért nem utálták az általa elfoglalt országok tagja? tudod miért? mert meghagyta nekik hogy saját nyelvüket saját kultúrájukat folytathassák cserébe annyit kért hogy ha a birodalmat támadás érné egykét harcoljanak.

de még a finnek is megmondták hogy köztük semmiféle rokonság nincs több év kutatás eredményeként.

miért jelentette ki az az ember a halálos ágyán hogy a rokonság puszta kitaláció. mi magyarázza a 20eze évvel ezelőtti rovásírás emlékünket szerte Európában? miért tudnak a történelmünkről többet más országok lakói mint mi saját magunk?

egy idézet:

1809 ben - Charles-Maurice de Talleyrand-Périgord (1754 – 1838) francia politikus, diplomata, államférfi mondta Napoleonnak - "Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük amit akarsz."

érdekes nem? és mondanom sem kell hogy a magyarokat szerte a világban utálják...

és az is érdekes hogy ahány külföldi vagy magyar tudós próbálta kideríteni a magyar nyelv keletkezését NEM találtak rá. arra jutottak hogy a magyar mindenféleképp az egyik legősibb nyelv az egyetlen épen fennmaradt kora kőkori nyelvként ismerik el.

[link]

Kedves Toushin Raizen!

A rovásírással kapcsolatban azt tudom mondani, hogy teljes mértékben alkalmatlan nagyobb szövegek lejegyzésére (többek között nem ismeri a központozást sem). A hunoknak ebből kifolyólag nem volt írásos kultúrájuk, ami a civilizáció alapja (lásd: sumerok). Velük kapcsolatban bizonytalanságokon és szórványnyelvemlékeken kívül semmit sem lehet biztosan kijelenteni. Nem akarok senkit megsérteni vagy lepontozni, hiszen részben a közoktatás bűne, hogy a nemzet nincsen felvilágosítva az uráli(finnugor) nyelvrokonságról.

A kételkedőknek azt tudom mondani, hogy vegyenek szemügyre két európai nyelvet, mondjuk az angolt és a németet. Ez a két nyelv nagyjából a 8-10. században válhatott szét (előtte egy nyelvet alkottak). Már 1000 év elteltével is óriási a különbség. Adjunk még hozzá 5000 évet és tételezzük fel, hogy teljesen elszigetelődnek egymástól. Nagyjából ugyanott tartanánk, mint a finnugorok esetében. Az a baj, hogy a nyelvészetet a politikával keverjük. Sajnos sokan még a halszagú nyelvrokonságnál tartanak, és nem fogják fel, hogy a nyelvrokonságot nem a politika vagy a Jobbik dönti el.

Jah és ez egy vicc.

3. A finnugor hangtörvények levezetése nem áll szilárd alapokon. Az indogermanisztika, ahonnan eredetileg a "hangtörvények"-koncepció származik, már feladta a hangtörvényekkel való nyelvészkedést.

Az utolsó mondatra láthatnák idegennyelvű dokumentumot? A nyelvészet sohasem adja fel a hangtörvényeket, mivel ezek szinkrón módon is érvényesülnek.

8. Alapvető grammatikai különbségek vannak a magyar és finnugor nyelvek között, pl. a finnugor nyelvek közül csak a magyar ismeri az igekötő-rendszert.

Az igekötőrendszer számos ugor nyelvben megtalálható! DE!!! PÉLDA ERRE AZ ÉSZT NYELV IS!