Magyarként könnyebb megtanulni törökül, perzsául, ujgurul, mint németül, franciául, spanyolul?

"De azért gondolom abban egyetértünk, hogy azonos nyelvcsaládon belül könnyebb az egyes nyelvek tanulása. "

Nem. A szanszkrit indoeurópai nyelv, mégsem feltétlenül könnyebb egy angolnak, mint mondjuk a magyar. A litván is indoeurópai, de nem biztos, hogy könnyebb egy angolnak, mint mondjuk a szuahéli, amelyet nem tartanak különösebben nehéznek.

A nyelvcsalád kategóriája sok mindenre alkalmas, de arra pl. nem, hogy nyelvek nehézségét tanulmányozzák a segítségével.

A perzsa indoeurópai nyelv, nem hiszem, hogy könnyebb, mint az angol, vagy a német.

A török és az ujgur szerkezete jobban hasonlít, könnyebb is lenne, csak nehezebb itthon hozzájuk férni.

Bár nem tudom, mit mond erre a tudomány. Valóüszínűsítem, hogy azt, hogy bocs, ezt nem vizsgáltam.

A nyelvelsajátítás képességét rentgeteg kisebb és nagyobb tényező együttes hatása határozza meg. Természetesen nem elhanyagolható, hogy az ember anyanyelve és a tanulandó nyelv milyen viszonyban vannak egymással, de egyáltalán nem mérvadó. Minden egyes megtanult nyelv segíti a logikus gondolkodást, de legalább annyira tévútra is vihet. Sokkal többet számítanak a különböző agyi képességek, melyeknek csak egy fontos, de messze nem elégséges részét képezi az azonos logika mentén való nyelvi kód elsajátítása, és használata. Úgy gondolom, hogy a magyar nyelv nem áll annyira közel sem a törökhöz, sem az ujgurhoz, hogy érdemben befolyásolják a nyelvelsajátítás gyorsaságát.

További probléma a nyelv maga. A spanyol nyelv különböző jelenleg is beszélt dialektusai messze nem térnek el egymástól annyira, mint a németé. A német nyelv variabilitása pedig időben és térben is igen eltérő. Egyesek a jiddist is németnek tartják, holott a mai jiddisből garantáltan egy szót sem érthet az, aki németül beszél. (Még akkor sem, ha több dialektusban is jártas.)

A perzsa nyelv azon nyelvek közé tartozik, ahol a beszélt nyelv jelentősen eltér az írott nyelvtől. Ez azt jelenti, hogy az írott nyelv rögzített formában van jelen, a beszélt nyelv pedig az írottól egyre távolabb kerül, tehát egy nyelvtanulónak meg kell tanulnia egy írott formát (azon belül egy költészeti fennkölt stílust, illetve a hétköznapi írott formát), valamint egy beszélt változatot (ezen belül a közvetlen kommunikációs stílust, illetve a szlenget). Ezeken kívül több areális jelenség is van, nem beszélve a dari/tadzsik nyelvekről, melyeket megérteni meg lehet perzsa tudással, de önálló nyelvként tekintünk rájuk.

Egy szó mint száz: a kérdés hiába jó, véleményem szerint magyarként (is) olyan sok tényező befolyásolja, hogy könnyebb-e megtanulni törökül, perzsául, ujgurul, mint németül, franciául, spanyolul, hogy arra nem lehet egzakt választ adni.

(Törökül és ujgurul nem, perzsául, spanyolul, németül, jiddisül és franciául beszélek.)

Az hogy melyik nyelvet milyen könnyen tanulod az azon múlik hogy mit örököltél az őseidtől milyenre van beprogramozva az agyad jobban.

Például nagyon könnyen tanultam a franciát és a németet-- de a német valamiért idegesített

aztán kimentem pár hónapra Kanadába, rákényszerültem az angolra, holott egyenesen utálom!!sokat megtanultam belőle, használtam főleg értettem. Felszálltam a repülőre haza jöttem, egy hónap nem sok, egy árva szóra nem emlékszem, az utálatom még nagyobb lett undort érzek még a hallatán is akár a ruszki nyelv hallatán pedig abból annak idején kitűnő voltam, mert muszáj volt.

szóval nem csupán azon múlik mire van programozva a kobakod, hanem azon is valószínűleg, hogy milyen érzelmi színezeteket örököltél, illetve Te mit alakítasz ki egyes népek irányába.

Sokat én sem tudok a témában, de egy valami tény, hogy a törökök viszonylag könnyebben tanulják a magyart, ezalatt nem azt értem, hogy pillanatok alatt elsajátítják, de előbb tudnak helyesen mondatokat alkotni, akcentus is kevésbé észrevehető náluk, mint pl. egy németnél. Ez alapján visszafelé is biztos működik a dolog, biztos nem azért van ez mert egy ideig itt lebzseltek s már a vérükbe ivódott. Szóval egy török úgy gondolom kevesebb erőfeszítés árán éri el azt, hogy anyanyelvi szinten, akcentus nélkül beszélje a magyart. Pont ezért régóta érdekel engem is az általad feltett kérdés, mivel csak feltevéseim vannak a témával kapcsolatban.

Zárójelben, tapasztalataim azt mondják, hogy a magyar az egyetlen, aki mindenáron megakarja érteni azt, aki csak makogja a magyart, míg pl. egy osztrák játssza az eszét ha valaki nehezen beszéli a nyelvét, persze ha idejön s kajálni akar a Balaton partján, akkor mindjárt ért pár egymás mellé dobált szóból is. Tisztelet a kivételnek!