Valaki eltudná magyarázni nekem, hogy a németben hogy kell megkülönböztetni az erős és gyenge igéket?

Sajnos minden igénél meg kell tanulni 2 múlt idejét is. Ahogy az angolban is, mert túl sok a kivétel.

Ránézésre nem lehet megállapítani.

Az igékből egy egy-egy nap nem érdemes többet megtanulni, mint hármat vagy max. négyet.

Az igéket én a te helyedben kártyákra írnám, az egyik oldalra magyarul, a másikra németül.

A német oldalra az igéknek négy alakját célszerű leírni:

1. főnévi igenév (szótári ragozatlan alak; Infinitiv)

2. az ige jelen idejű ragozott alakja (Präsens)

3. folyamatos múlt (Präteritum; elbeszélő múlt)

4. befejezett jelen (Perfekt; beszélgető múlt)

Ha ezeket megtanulod, akkor gyakorlatilag minden igemódot és minden igeidőt egyszerűen fogsz tudni képezni.

Vegyünk egy példát: olvasni:

"lesen, liest, las, hat gelesen" (+ tárgyeset)

Az első a főnévi igenév, a többi három egyes szám harmadik személy, tehát "ő" olvas, olvasott, olvasott.

A két múlt idő használatbeli különbségét nemrég leírtam ebben a fórumban valakinek a kérdésére. (valaki el tudná magyarázni, mi a különbség.....címszó alatt)

A "lesen" ige töve változik, erősen változik, ezért nevezzük erős ragozású igének.

Jelen id. ragozása: ich lese, du liest, er liest, wir lesen, ihr lest, sie lesen

Präteritum: ich las, du last, er las (1. személy mindig = a 3. személlyel, egyes és többes számban), wir lasen, ihr last, sie lasen

Perfekt (nagyon könnyű) ich habe gelesen, du hast gelesen, er hat gelesen, wir haben gelesen, ihr habt gelesen, sie haben gelesen (ezt az igeidőt használjuk zömében)

Az ige mellé célszerű odaírni a vonzatát is, mint látod: tárgyeset.

Pl: Ich lese einen Roman. (Regényt olvasok. Szószerint: Olvasok egy regényt.)

Miért van a "tárgyeset zárójelben? Azért, mert enélkül is használható (nem minden ige!)

Pl.: Mit csinálsz? Was machst du? Ich lese. (olvasok)

Az igék többsége azonban könnyebb, az ú.n. gyenge ragozású csoportba tartozik. Ez azt jelenti, hogy nem változik meg a töve a különböző igeidőkben:

"lernen, lernt, lernte, hat gelernt" (+ tárgye.)

A präteritumban itt is egyenló az első személy a harmadikkal:

ich lernte, du lerntest, er lernte, wir lernten, ihr lerntet, sie lernten

Pl.: Ich lernte Deutsch. Németet tanultam.

De állhat tárgy nélkül is. Mit csináltál? Tanultam. Ich lernte.

Vannak igék, amelyek a Perfektet nem "haben", hanem "sein" (ich bin, du bist, er ist, wir sind, ihr seid, sie sind) segédigével képezik. Ezek zömében hely- és állapotváltozást, -változtatást kifejező igék:

Pl: Ich bin gestern in die Stadt gegangen. Tegnap a városba mentem.

Ennyit tudtam neked kapásból segíteni.

A kártya azért jó, mert az igéket állandóan ismételni kell. És amikor már sok van, és kikérdezed magadtól, akkor két csoportba tudod őket rakni: az egyikbe azokat, amiket teljesen hibátlanul tudsz, a másikba meg azokat, amiben hibáztál. Ezt szótárral nem lehet megcsinálni.

Várom a további kérdéseidet.

Most vettem észre, hogy éppen a feltett kérdésedre nem válaszoltam, mégpedig arra, "hogyan lehet megkülönböztetni az erős és gyenge igéket".

Az erős ragozású igéknél a Präteritum töve és gyakran a Perfekt töve is különbözik a főnévi igenév tövétől, Präteritumban nem kap "-te" ragot, Perfektben "-en" a végződése:

Pl.: fahren, fährt, fuhr, ist gefahren

A gyenge ragozású igék töve mindvégig a főnévi igenév tövével egyezik meg, Präteritumban "-te" ragot, Perfektben "-t" ragot kap.

Pl: lernen, lernt, lernte, hat gelernt

Van néhány ige, ahol a kettő ötvöződik, de egylőre azzal nem kellene foglalkoznod.

Pl: bringen, bringt, brachte, hat gebracht

Ennél az igénél tőhangzóváltozás is van, és a "-te" ill. a "-t" ragot is megkapja. Csak néhány ilyen ige van.

A "gyenge" igék a szabályosak (szabályos ragozásúak)

Az "erős" igék meg a tőhangváltozósak-