Mi a nyelvek szinte felismerhetetlenségig való megváltozásának oka, hajtóereje - ógörög görög-?

Látjátuk feleim szümtükkel mik vogymuk.

Szerintem a lassan felhalmozódó egyedi változások. A nyelvújítás előtt nem is volt kísérlet tudatos beavatkozásra a nyelvbe például itthon.

Ezeknek a változásoknak nem lehet tudni az okát. Sok mindent tudunk róluk, de az okukat nem. Törvényszerűségek vannak. Ezek a változások nagyon lassúak egyébként. Némelyik változásnak sejthető az oka, némelyiknek nem.

Sok esetben pl. egyszerűsödés következik be, mert valamit könnyebb kimondani, mint valami mást. Pl. nehéz egymás után két mássalhangzót mondani, ezért közéjük kerül egy magánhangzó. Vagy éppen eltűnik az egyik mássalhangzó. A kracsunból karácsony lett, a perfectumból perfetto. (kr -> kar, ct -> tt). Olyan különbségtételek, amik fölöslegesen bonyolulttá teszik a nyelvet, lekopnak. A magyarban régen volt kb. 5 múlt idő, ezekre semmi szükség nem volt, kikoptak. Amíg nem koptak ki, addig szükség volt rájuk, pl. mert kevesebb igekötő, kevesebb határozószó volt divatban, más volt a stílus. Hogy az utóbbi változásoknak mi az oka, azt senki se tudja pontosan.

Más esetben a nyelv bonyolultabb lesz, gazdagodik. Pl. a latinban nem volt határozott névelő, míg más nyelvekben volt. A latin nyelv leszármazottaiban (spanyol, olasz stb.) fokozatosan kialakult a határozott névelő. Nyilván más nyelvek hatása is közrejátszhatott ebben, de az is lehet, hogy egyszerűen csak kialakult ez is. Évszázadokon át használták mondjuk azt, hogy illa/ille/illud (az a valami, névmások), egyre gyakrabban használták őket, ami egy lassú és csekély stilisztikai változás. Közben egyszerűsödtek is (il, la, el stb.), ami szintén évszázadok alatt ment végbe.

A házépítés módja vagy a ruhadivat szintén változik, ugyanígy a nyelv is. Egy változásra mindig lehet indokokat találni, de végső oka nincs, mert a miért? kérdésre az egész történelem a válasz (az meg nem válasz).

Amúgy az ógörög és mai görög között nem is olyan őrült nagy a különbség ahhoz képest, hogy évezredekről van szó. Egy mai görög ember egy napja felismerhetetlenül különbözik egy ógörög egy napjától: mást eszik, máshogy tölti a szabad idejét, máshogy dolgozik, más házban lakik, ehhez képest pont a nyelvük megdöbbentően hasonlít.