Az angol nyelvet miért nem a fonetikus írás használatával írják?

Na de akkor pl. az angol 'past' szót hogyan írnánk: brittesen /pɑːst/-nak, vagy amerikaisan /pæst/-nek? Vagy a 'bird' brittesen /bɜːd/ vagy amerikaiasan /bəːɹd/ lenne?

Ha tárgyilagosak vagyunk, akkor /pæst/-nek ill. /bəːɹd/-nek kéne lenniük, mert az angol anyanyelvűek túlnyomó többsége így ejti őket, másrészt ez a "logikusabb" kiejtésük (a past-é mindenképpen), legalábbis a mai helyesírás szerint. Ezen persze a britek kiakadnának, hiszen minden brit/ameriakai eltérésnek az amerikai változatát ejtik többen.

"Az angol nyelvet miért nem a fonetikus írás használatával írják?"

Amiért egyik nyelvet sem. A fonetikus írás ugyanis nem ábécé, hanem egy nyelvészeti segédeszköz. Az írott standard nem a beszélt nyelvet próbálja utánozni.

Melyik kiejtéssel kellene írni? Yorkshire-ivel? Bostonival? Abban a pillanatban, ahogy ezt megállapítanád, semmivel se lenne több köze a kiejtéshez az írásnak, mint most, mert csak a bostoniak vagy yorkshire-iek számára lenne "fonetikus" az írás, a többieknek ugyanolyan következetlen lenne, mint most.

Ha viszont mindenki a saját kiejtése szerint írna, tehát az ausztrálok ausztrállal, a zimbabweiek zimbabweivel stb., akkor hihetetlenül bonyolulttá válna az angol nyelv írott formája, lényegében az angol nyelv mint olyan megszűnne és szétesne nyelvjárásokra, méginkább hosszú távon.