Miért nincs sose mondathangsúly magyarul a mondataink végén?

"Ő János?"

Ennek a mondatnak a legvégén, a nos szótagon van a hangsúly.

Privátban kérdezted tőlem, hogy mi a 3-asban leírtak alapja. Itt válaszolok.

Egyrészt hallhatóan a legutolsó szótagot nyomjuk meg, ejtjük erőteljesebben, hangosabban – ezek a hangsúlyos szótag ismérvei.

Másrészt, ha a saját fülednek nem hiszel, akkor készíts egy rövid hangmintát, és jelenítsd meg bármelyik ingyenes hangelemző szoftverben, ami alá fogja egyértelműen támasztani, hogy a legvégén van a hangsúly.

Kétszótagos állítmánynál eldöntendő kérdésben a második szótagra esik a hangsúly, így ha a mondat végén van az állítmány, akkor a mondat utolsó szótagja lesz hangsúlyos. Persze ez akkor is igaz triviálisan, ha egyszótagos az állítmány. Pl.

FáZOL?

Dani olVAS?

Csaba seBÉSZ?

A főnököd NŐ?

Kettőnél több szótag esetén az utolsó előtti szótag hangsúlyos, pl.

Feri laKAtos?

HüLYE vagy?

9: "de semmiképpen nem hangsúlyos"

Ez a kijelentés ellentétes a valósággal, a mérések is egyértelműen cáfolják.

Ezekben a mondatokban a hangmagasság és a hangsúly kéz a kézben jár a csúcsra a szóban forgó szótagon. Tudom, hogy ez meglepő, mert a magyarról azt tanultuk, hogy élhangsúlyos, azaz mindig az első szótagra esik a hangsúly, de ez bizonyos esetekben nincs így, csak ez az átlag beszlőnek nem tűnik fel.