Külföldi személyneveket lehet fonetikusan írni?
Antonin Dvořák zeneszerző nevét kiejtés szerint elfogadott, ha
"Dvorzsák"
alakban írják?
Sőt, a mellékjelet tartalmazó tulajdonneveket mellékjellel kell írni, a mellékjel elhagyása helyesírási hibának számít, így Dvorak helyett csak a Dvořak a helyes, ahogy Erdogan helyett is csak az Erdoğan helyes.
Ma már minden eszköz lehetővé teszi a mellékjeles karakterek bevitelét, ez ma már nem lehet kifogás, legfeljebb lustaság vagy nemtörődömség, ezért változott a szabályzat is.
#4-hez, csak kiegészítésképpen:
Így van, de természetesen ez a "KELL" ("mellékjellel kell írni") azokra a helyekre, helyzetekre, felületekre vonatkozik, ahol többé-kevésbé kötelező helyesen írni (pl. újság, könyv, tudományos szöveg, jogi szöveg stb.). Ezeken a helyeken (elvileg) valóban igaz az, hogy minden eszköz meg van hozzá, és a kényelem sem kifogás.
Meg persze ha valaki egy adott helyzetben magára nézve kötelezőnek tekinti (pl. blogot ír, vagy egy A4-es kiírást nyomtat a lépcsőházba, és ezért önként megpróbál helyesen írni), akkor ő is kövesse a szabályzatot, és keresse meg a módját annak, hogy pontosan tudjon leírni minden idegen szót.
Mindez azonban nem jelenti, hogy az élet számtalan egyéb területén (privát levelezés, kommentelés, csetelés stb.) ne volna szabad lazábban kezelni ezt, pl. "Dvorak"-nak írni Dvořak nevét. Nyilván ilyen "hétköznapi" helyzetekben gyakran fontosabb a kényelem, hatékonyság, a gyorsaság, mint hogy halálpontosan kikeresgélje az ember a mellékjeles betűket, megtalálja minden vessző helyét, és minden külön- és egybeírási szabályt betartson.
A szabályzat nem egy mindig mindenkire érvényes, kötelező szabály, hanem inkább egy "szabvány", amit néhol kötelező használni, máshol önként használják, megint máshol pedig fel sem merül, hogy pontosan követni kéne.
És a kérdésre:
"lehet fonetikusan írni?"
"elfogadott, ha ... ?"
Mindent lehet, a helyzettől függ, hogy szabad-e...
Nem tudom, hogy mit értesz "elfogadott" alatt: ez azt jelenti, hogy az adott helyzetben elfogadható-e – csakhogy mi nem ismerjük a helyzetet. (Újságcikket írsz? Vagy csak a barátodnak megírod, hogy ki a kedvenc zeneszerződ? Az utóbbi esetben nyilván semmi akadálya, hogy "Dvorak"-ot írj.)
A helyesírási szabályzat nem engedi meg – de az nem "törvény", hanem egy olyan javaslatcsomag, amelyből mindenki az adott helyzetnek megfelelően választja ki, hogy milyen elemeit tartja célszerűnek alkalmazni.
Én pl. ebben a válaszomban nem törődöm azzal, hogy az idézőjelet a szabályzat egyértelműen alsó és felső 99-esként, vagyis „ilyen formában” definiálja a 240. pontban ( [link] ), helyette a kényelmesebben elérhető, "ilyen" idézőjelet használom. Természetesen van, amikor a szabályossal élek.
Az előző mondatban pedig nem vettem figyelembe a 240. pontnak azt a részét, hogy "a kezdő zárójel és idézőjel hozzátapad az utána következő, a berekesztő zárójel és idézőjel pedig az előtte álló szóhoz", mert célszerűbbnek tartottam, ha a webcímet inkább szóközökkel veszem körbe, mert néha bizonyos felületek hozzáveszik a címhez azt, ami egybe van írva vele – így kattintáskor nem nyílik az oldal –, és sosem tudom, hogy itt a GYK-n épp mi a helyzet. :-)
(De most kipróbálom: leírom a [link] toldalékkal,
és leírom hozzá tapadó zárójellel is: [link]
maximum, de az is a helyzettől függ. ha normális ember van a túloldalon, aki tudja, hogy a szabályzat van értünk, és nem mi a szabályzatért, akkor nagy kockázatot nem vállalok egy "Dvorak"-kal... :-D
ha meg ismer engem, akkor még egy "hüjé"-vel sem ;-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!