Hogy lehet az, hogy romák 2-3 nyelven is kiválóan beszélnek egymás és más külföldi között?

Nem buták, sőt, éppen ez volt az eredeti helyzet.

Aaz emberiség létét nagyrészt kitevő őskorban, továbbá a mai természeti népek között volt a nyelvek száma a legnagyobb. És nemcsak összesen a földkerekségen, hanem akár adott területen is. A szomszéd falu már más nyelvjárásban beszélt, ha meg több falun át vándorolt valaki ,akkor a nyelv fokozatos átment valami teljesen más nyelvbe.

[link]

A szibériai nyelvarea vidékein ma is gyakori ezeknek a megléte, továbá az eszkimók, ausztrál bennszülöttek között. Európai maradványként az olasz és a német dialektuskontinuum őrzi az emlékét.

Ma is lehet látni Youtube-on, hogy poliglott bloggerek kérdezik az utca vagy az egyetemi kampusz embereit, ki hány nyelvet tud, és sokszor nyerik a pálmát néger emberek, néger hallgatók, akik vidékeik három-négy nyelvét is beszélik. Ami meg a mai értintetlenebb természeti népeket, vadnépeket illeti, főleg a pápua, délamerikai régiók egyes részeit, ott a legnagyobb a nyelvi változatosság. És nem csak úgy, hogyegy kis szigeten is sok nyelv van, hanem úgy, hogy akár egy családon belül is. Sokszor a feleség eleve más törzsből vagy leglábbis más helyi hordából jön. A gyereknek eleve apa- és anyanyelve is van, erre jön rá a hosszúház-beli egyéb rokonság, pereputty bábeli tarkasága. Sőt, egyes különleges tabuszabályok, egyéb hiedelemvilágbeli szabályok még külön is dobnak a nyelvek vagy legalábbis a regiszterek számán. Anyósnyelv, sámánnyelv. Rengeteg a csak edott családra, házra jellemző ökolektus, sőt, az egyénhez kötődő idiolektus is.

Egyes vadnépeknél egy teljesen átlagos egyszerű vadász is beszél akár öt nyelvet is, sőt, a deszana indiánok meg sem tudták mondani a néprajzos kutatónak, hány nyelvet is beszélnek. Mert a dolog annyira a hétköznapi élet természetes részeként volt beléjük ivódva, hogy fejből nem is tudták a választ, a néprajzosnak külön kérdésekkel kellet kifaggatnia, hogy meegállapíthassa.

Az ami itt nálunk Európában a xix. században, xx. században történt, ez a nemzetállam, meg államnyelv, ez eleve káros és kártékony dolog volt. Lám ott van édes Erdély, legalább ötféle, de inkább még több nyelvének kéne lennie, államnyelvnek pedig meg léteznie sem lenne szabad, hacsak nem olyan értelemben, hogy maga a sokynelvűség az alapból támogatott létforma. Na jó ilyen absztrakt nyevek esetleg mint a kínaiak közös képírása, meg Európában a latin, szóval ilyenek betölthetnek bizonyos emelkedettebb szerepet, de ezen túl a szokásos faszkodós nemzetállamosdinak egészében tiltva kéne lennie.

Egyszóval nem a cigányok buták, inkább arról van szó, hogy a nemzetállam feltalállása óta mi fertőződtünk meg ezzel a műanyag barbi baba szemlélettel, minden betonba van öntve, ma már a szar is műanyagból van meg kocka alakúra vágva. Sajnos ebben részben xix. századi nagyjaink is tévedtek. Én már régóta megelevenítettem volna a cigány nyelv összes nyelvjárását, édes Erdélyben éppúgy, mint mindenütt másutt is, itt nálunk is, karöltve az összes egyéb kis dialektus, csángó megmentésével, a meg a balkánnak mindenféle kis közékori maradvány-nyelvszigeteit is.

A korunk egyis súlyos csapása a nyelvek rohamos fogyatkozása, ezzel párhuzamosan meg a közélet elhülyülése. A soknyelvűség az embert valószinűleg a majomból való kialakulása óta kíséri. Elég csak arra gondolni, hogy nyelvek akár spontán módon is létrejönnek, ld. ikernyelvek, vagy a hires-hirhedt nicaraguai jelnyelv. Elképzelhető, hogy az ősi soknyelvűség hirtelen megritkulása akár antropológiai, etológiai veszélyeket jelent az emberiség számára, afféle kollektív elmebetegségek megjelenését, ennek a közéletben sajnos meg is vannak a nyomai.

Egy ciganynak, ha van lehetosege tanulni, kb hatszor jobb kepessegei vannak, mint a magyaroknak.

Nezd meg az indiaiakat, amiota van naluk komoly oktatasi rendszer, azota azok a diakok, akik tanulhatnak, azok milyen kutatomunkakat vegeznek, es csak egy masik pl., az USA-beli spelling bee versenyek elso tiz helyezettje indiai bevandorlo, sok kozuluk megcsak nem is szuletett az USA-ban, es hulyere verik az otodik generacios ontelt feher majmokat.

A ciganyok NEM butak!!!

(nem, en nem vagyok cigany, de szivesen tanulok toluk, mert pl a problema megoldo keszsegeik jobbak, mint a feher kollegaime vagy az enyem)

Nagyon egyszerű, alapból beszélnek románul meg magyarul.

A románra meg nagyon jól lehet építeni a többi nyelvet.

Bármely nyelvet gyorsan megtanulnak.

A kètnyelvüeknek meg többnyelvűeknek az egész èletük forditgatàsbol, folyamatos tanulasbol áll.

Nézd meg az indiaiakat. Átlag indiai 3-4 nyelven beszél. Közben persze előfordulhat, hogy írni meg nem tud.

Őszintén szerintem jobb lenne, ha az átlag magyar is beszélne angolul, németül meg egy-két szomszédos ország nyelvén.

Amúgy ahogy már írták, a középkori Magyarországon is rengetegen beszéltek 3-4-5 nyelven.

Ez nem csak azért jó, mert sokkal több emberrel tudod magad megértetni, hanem az agyadat is folyamatosan edzésben tartja.