Add ide, vagy ad ide?

Fekete Pákó már a te "mindegy" verziódat használta

"ad ide a didit....."

Fontos leszögezni, hogy egy nyelvben mindig a beszéd az elsődleges, az maga a nyelv, az írás csak egy kiegészítés, így alapvetően téves az a sokak által képviselt hozzáállás, hogy a leírt betűket ejtjük ki, vagy hogy azokat kell kiejteni, és ha nem ejtünk ki egy betűt, akkor helytelenül beszélünk. Így Kérdező kérdése nagyon is jogos: ha két szó kiejtve ugyanúgy hangzik, és mégsem okoz félreértést, akkor írásban miért kell őket megkülönböztetni?

A beszédtől eltérően a helyesírást egy néhány fős társaság döntései alakítják, így az is csak döntés kérdése, hogy mi az írás elsődleges célja: betű- és hanghíven leírni azt, amit kimonduk; vagy írásba foglalni a gondolatainkat. Általában az utóbbi szokott a cél lenni, ez a magyarban is így van, így viszont a leírt alak és a kiejtett szó hangalakja között nem feltétlenül kell és lehet elvárni egyezést. Jó példa erre az angol, ahol a szavak kiejtése jelentősen megváltozott a leírt alakjaik megszilárdulása után. De még jobb példa a kínai, ahol meg ugye egyáltalán nem is hangokat jelöl az írás, hanem fogalmakat.

Azon persze el lehet merengeni, hogy a magyar helyesírás megfelelő-e, jó-e, hogy erőszakosan megkülönböztet olyat, amit élőszóban nem különböztetünk meg. De mint írtam, ez döntés, ill. a döntésből fakadó megszokás kérdése. Nézzünk meg két mondatot:

1) Minden szerződést Tamás mond fel.

2) Tamás! Mondd fel a szerződéseket!

E két mondatban a "mond fel" és a "Mondd fel" tökéletesen ugyanúgy hangzik: [montfel]. És vegyük észre: még ha elkülönítve is mondjuk ki azt, hogy "Mondd!", akkor is az n-et nyújtjuk meg, nem a d-t: [monnd].

De tulajdonképpen felesleges megkettőzni akár a d-t, akár az n-et, hiszen a mondatvégi felkiáltó jel úgyis jelzi, hogy ez egy felszólítás. És más esetben simán beérjük ennyivel, hiszen az alábbi két mondatban se kimondva, se leírva nincs semmi különbség a kijelentő és a felszólító mód között, csak a mondatvégi írásjel, mégsem akarja senki csakazértis máshogy írni a felszólító alakot.

3) Tamás olvassa fel a szöveget.

4) Tamás! Olvassa fel a szöveget!

Szóval igazából az csak az Akadémia döntésén múlik, hogy mit hogyan írunk le, de a szabályokat célszerű betartanunk, még akkor is, ha nem értünk velük egyet, mert sokan a helyesírásuk alapján ítélnek meg másokat…